A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: Stílushatárok dél-Borsod a XIX. századi végi fazekasságban

***• hasas formák. A peremen levélkék ülnek - ellentétes árnyalatú színből fülük a peremből indul. Díszük vízszintesen körbefutó, egyszerű levélfüzér, vagy oldalnézetű virág. Különösen Sárospatak stílusa érezhető rajtuk. Meglepően nagy számban rendeltek Ónodon figurális edényeket. A legrégibb köztük 1880-ból egy ember alakú bütykös, amelynek sajnos hiányzik a feje. Belül színtelen mázas, kívül a máz alatt sötétbarna az alapozása. Korhű, polgári öltözetű férfialak, hosszú kabátban. Két karja vízszintesen indul a vállából, a kezek zsebbe nyúlnak. A figurális tárgyak közül legmagasabb színvonalúak idős Árvay Béla török férfifejet mintázó dohánytartói.

61 Mindkettő nyitott szájjal, szélesen nevető, markáns bajszos férfiarc. Egyik egy levehető sapkás férfifej. A másik tulajdonképpen egy mellszobor, hiányzó sapkával. Jó formai készségről, szakmai ismeretről és kísérletező kedvről tesznek tanúságot Pocsai Sámuel munkái: egy hordó, melyen karcolt kontúrok közt zöld-sárga színnel jelölték a dongákat, a két abroncs pedig fekete. Különös figyelmet érdemel egy fekvő kost ábrázoló kulacsa, amelynek párja Mezőcsátról került a Hermann Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteményébe.

62 Ezeken a szép, igényes kidolgozású butellákon kívül formáztak még az ónodi mesterek tejescsuprot, köpülőket, kettős fazekat - aminek kicsinyített megfelelője egy falra akasztható sótartó - gyufatartót, szenteltvíztartót és domborművet „Piéta" címmel. A Pocsai Sámuel által préselt lapokból összeállított gombtartó megfelelőjét Göncön és Hejőcsabán is csinálták. Domborműves díszítésű az alján áttört díszű, fonott fülű kosárka is. Az ónodi fazekasok termékeiről általánosságban három dolog állapítható meg: 1. Készítményeik paraszti igényt elégítettek ki. Edényeik viszonylag vastag falúak, sokuk a díszítés szerkezetében, technikai "kivitelezésben is gyegne színvonalú. 2. A többi kerámiaközponthoz képest feltűnő arányban kedvelték a figurális ábrázolást, a szokatlan formákat. Ezek az edények a technikai kivitelezésben általában magasabb szintűek a köznapiaknál. 3. Az ónodi kerámiának helyi, egyedi arculata nincs. A legelső fazekasgeneráció által készített kerek cserépkulacsok - a legmagasabb színvonalú igényes darabok - igen karakteresek és jellemzőek, de ugyanekkor hasonlót készítettek Miskolcon és Sárospatakon is, ez a típus tehát nem kizárólagosan ónodi. Mint említettük, nemcsak a településen belül nem mutatható ki saját díszítőhagyomány, de a négy fazekascsalád, sőt azok tagjai között sem. Alkalmazott díszítményeik egyértelműen Mezőcsát, Sárospatak, Tiszafüred stílusának utánzását tanúsítják. 13. kép. Ónodi butella. (HOM: 90.1.1., (fotó: Kulcsár Géza) 61 Udvary S., 1977. 11.12. 62 HOM: 53.1.1. ltsz. 411