A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - DÖMÖTÖR Ákos: A Hangony-völgyi bejáró munkások a hetvenes években. (Néprajzi változásvizsgálat)

olyan méretűvé is gyarapodhat, hogy nemcsak egy faluközösség kereteit tölti meg, hanem átterjed a táj más településeire. A terjedelmes rokoni hálózatra igen jó például szolgált Lestál Beton István hangonyi lakos hozzátartozóinak családi-leszármazásbeli egymásba fűződése. A szétterjedő rokonsági hálózat azt mutatta, hogy a bejáró munkások atyafisága, házassági-leszármazásbeli viszonyainak az összessége legtöbb esetben a település főbb családjait magába sűríti. Lestál Beton István általa felsorolt 165 rokona között ott lehetett felfedezni a régi hangonyi családok tagjait (Szilágyi, Kisgergely, Kanta, Endrész stb.), a domaházai Elek, Kisbenedek család leszármazottait vagy a szentsimoni Kónyákat és Vargákat. A szétterjedő családok településükön túli kapcsolatai a Hangony völgyében a barkó lakosság bonyolult összefonódását magyarázták. Ezekben a tekervényes összefüggésrendszerekben a foglalkozások áttekintésének az útján számos funkcióváltozás rögzítésére nyílt lehetőség. Beigazolódott, hogy erősödött a szétterjedő rokonságban a földművesek helyett az ipari bérmunkások jelenléte. Lestál Beton István családi-rokoni hálózatának egyes példái közérthetően fejtették ki, hogy a férfiak esetében gyorsabb, a nőknél pedig lassabb ütemben folytak le ezek a társadalmi változások. A családtagok foglalkozásbeli összefüggései részletesen tisztázták az átrétegződés folyamatát. A hagyományos kőműves foglalkozás egy-két nemzedéken keresztül öröklődött, majd új foglalkozások jelentek meg. A családtagok fokozatosan kerültek át a kőművesfaluból a nagyipari termelés keretei közé. Ózd város tövében gyorsan kialakultak a munkások kiscsaládjai. A szolgáltatások hálózatának a kiépülése szervezetté tette a bejáró munkások életét. Az új családi életmód a hagyományos otthoni funkciórendszer módosulását vagy gyökeres megváltozását hordozta magában. Csökkent az osztályozó tendencia érvényesülése, szűkült a rokonság köre. Az élet dinamizmusának megfelelően a gyorsan változó emberi kapcsolatok kerültek előtérbe. A kiscsalád belső világa gazdagodott. Szentsimonban Kiss Ernő 54 éves acélműi öntőkocsi-darukormányos egy kicsiny, mindössze 15 főből álló rokonságot vázolt fel előttem. Tulajdonképpen ez a családforma a népességkeveredés és az átrétegződés folyamatát csupán töredékesen tartalmazta. A foglalkozások változása nem jelenti minden esetben a régi hagyományok megszakadását, az előző anyagi kultúra teljes szétesését. Az előző foglalkozás több alkalommal előkészítette a gyári termelésbe való beilleszkedést. A munkás rokonság ok gyáron belüli köre és a településen való kiterjedése a hagyományátadás és kultúraátvétel gazdag változatsorait mutatja. A gyári családi összefüggések domaházai példái arról tanúskodnak, hogy a földművescsaládok tagjaiban kifejlődött teherhordási képesség felhasználást nyert az ózdi vasgyárban. A domaházai földművesek leszármazottai gyakran kerestek és kaptak munkát a közlekedési üzemekben.

15 Id. Kisbenedek Kispesta Béla földműves Béla fia tolatásjelző lett ebben a gyárrészlegben, Ernő fia darukormányosként helyezkedett el ugyanitt, és csupán Gusztáv fia maradt az ökör szarvánál, hogy folytassa apja hagyományos foglalkozását, a mezőgazdasági munkát. A testvéri-unokatestvéri összefüggések kialakulását szépen ábrázolja Kisbenedek Kispesta Sándor domaházai földműves leszármazottainak vasgyárba való elhelyezkedése. A településen közismert és megbecsült öreg paraszt mindkét fia (Kál15 Bartha László: Teherhordó eszközök Domaházán. In: Hagyományok Borsodban. Miskolc, 1970. 45-46. 389