A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - DÖMÖTÖR Ákos: A Hangony-völgyi bejáró munkások a hetvenes években. (Néprajzi változásvizsgálat)

A látogatás Községek a Hangony völgyében gyakorisága Domaháza Kissikátor Hangony Szentsimon Evenként 45,5 51,8 53,2 54,1 Kétévenként 3.9 8,7 1,6 Ritkán 7,9 3,7 12,6 19,1 Nem 54,4 9,2 4,3 5,0 A kiscsalád megerősödésével meglazultak a távoli rokoni kapcsolatok. Az etnosz összeköttetései kiszélesedtek a családi látogatások révén, és más népcsoportok elemeivel találkoztak. A fővárossal és a megyeközponttal való összehasonlítás folyamán erősödött a szembetűnő különbség az etnosz tagjaiban, és gyorsan emelkedett az igényszint a városi életmódminták ismeretével. A távoli vagy elszármazott rokonokat következő fő csoportokba soroltam földrajzi megoszlás szerint: a) Hangony-völgyiek, b) környékiek vagy Ózd vidékiek, c) különböző magyar tájról származók, d) a fővárosba elkerültek, e) a szlovákiai magyar ajkú lakosság tagjai, a hajdani Gömör megyeiek, f) ózdiak vagy Ózdra települtek. Az etnikai folyamatok irányai ennek megfelelően következőképpen alakultak. A barkó népcsoport hagyományos kultúrája az eredeti lakóhelyén maradt törzslakosság körében megőrződött, vagy lassabban alakult át (az „a" és az „e" csoport esetében). A különböző magyar vidékeken, tájakon és településeken az etnikai hagyományok fokozottan vegyültek egymással (a „c" csoportban), és az esetleg töredékeiben tovább élő kulturális elemeket nagyvárosi vagy provinciális hatás érte (a „d" és az „f" csoport tagjai esetében). A település szerkezete és a családtípus között szoros a kapcsolat. A Hangonyvölgyi települések egytől egyig halmazfalvak. Kialakulásuk abban leli magyarázatát, hogy a rokoncsaládok, táji elnevezés szerint hadak a belsőség telkeit családtagjaik szaporodásával a többi hadra, vagy a közlekedésre való tekintet nélkül építették be.

13 így jött létre Domaházán az Elek sor (ma Kossuth út), Kissikátorban a Csuhaj szög (jelenleg Petőfi út), Felsőhangonyban a Bodor szög (Ságvári út), a Lestál szög vagy Szentsimon belterületén a zsákutcákat képező udvarok sora. Az egykori Alsóhangonyban mind a sor, mind a szög előfordult. A Kis sor (ma Kossuth utca) folytatása a Kacsa sor (most Ady Endre utca). A mai Rákóczi út egy része a Dul szög. Az alsóhangonyi Kis soron egymást követték az udvarok: a Méhi-udvar, Fridrik-udvar, Matyi-udvar. (A Méhi és a Matyi az Endrész, a Fridrik a Hendrik család ragadványneve volt.) A Kis sor udvarai mind zsákutcákat alkottak. A hadak által kialakított, soros-szögös település zsákutcáival akadályozta az élet korszerűsödő fejlődésének a kibontakozását, a munkaerő folyamatos szállítását a városba és a új kiscsaládok elhelyezkedését a községekben. A bejárók úgy küzdöttek le a falvak régi gazdasági viszonyaiból és a nagycsaládok feudális földfoglalási rendszeréből következő, történelmileg kialakult nehézségeiket, hogy a települések perifériáin kezdtek építkezni. így keletkeztek a Hangony völgyének falvaiban az új életmódövezetek. A községek e részein a kohászati dolgozók kiugró számarányban települtek. 13 Istvánffy i. m. 1896. 66. 385