A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)
TANULMÁNYOK - BORSOS Balázs: A bodrogközi települések földrajzi és területhasznosítási típusai a XIX. század közepén
keit térképi források alapján határoztam meg. 4 Az egyes változók alant következő ismertetésében a sorszám a clusterezésben szereplő értéket is jelenti (1. és 2. táblázat). Sajnos a clusteranalízis - jellegéből következően - nem képes annak az érzékeltetésére, hogy míg a legtöbb változónál az érték növekedése azt jelenti, hogy a változó valódi értéke növekszik, addig a egyes változóknál (1., 4., 5.) csak azt, hogy a két érték KÜLÖNBÖZIK. Vagyis az első esetben az értékek eltérése mennyiségi, a másodikban minőségi különbséget jelent. Ezt a problémát úgy próbálhatjuk meg korrigálni, hogy a clusteranalízis változóinak értéke meghatározásakor arra törekszünk, hogy az értékkülönbség növekedése minőségileg is egyre nagyobb különbséget jelentsen, tehát minél jobban különböznek egymástól az adott változóba tartozó jellemzők, clusterezésbeli értékük különbsége is annál nagyobb legyen. Az 1. változó (oszlop) rögtön példa erre. 1. Földrajzi kistáj. A Bodrogközben a falvak földrajzi csoportosítását a folyóvizek és a domborzat alapján lehet elvégezni: 1. Bodrogzug-Szigetköz; 2. Tisza mente; 3. Rozvágyi-dombság; 4. Karcsa mente; 5. Bodrog mente; 6. Tice mente; 7. Helmeci-dombság; 8. Hosszúrét. Itt a Hosszúrét azért jelenik meg 8 érték alatt, mint a többitől egészen eltérő kistáj, mert sem folyóhoz, sem dombsághoz nem kötődik, s csupán egyetlen sajátos falu (Luka) képviseli. 2. Tengerszint feletti magasság. A települések központja esetében ez az érték 98 és 122 m között változik. így a következő kategóriák határozhatók meg: 1. <100 m; 2. 101 m-105 m; 3. 106 m-110 m; 4. 111 m-115 m; 5. 116 m-120 m; 6. 120 m<. 3. Domborzat. A Bodrogközben, ahol meredek, s ezért a mezőgazdagságba be nem vonható lejtőszögű terület alig van (Tarbucka, Helmeci-dombság), a domborzat jellemzésére nem a lejtőszög, hanem a relatív relief tűnik a legalkalmasabbnak, vagyis az a mérőszám, mely az 1 négyzetkilométeren belüli legnagyobb magasságkülönbségre vonatkozik (m/km 2 ): 1. 1-5; 2. 6-10; 3. 11-15; 4. 16-20; 5. 21-25; 6. 25-. 4. Településföldrajzi helyzet. A bodrogközi községek helyzetét alapvető művében Gönyey Sándor elemezte. O két fő típust különböztet meg: szigettelepülést, valamint folyó- és érmentí települést. Megállapítja, hogy a Bodrog keményebb partja, és emiatt állandóbb mederalakja, valamint a Tice fokozatos „elhalása" miatt e két folyó mentén sokkal több a település, mint a szeszélyesebb, gyakrabban változó medrű, laza partú Tisza mentén. A második csoportban zug- vagy domború parti és homorú parti településeket különböztet meg, amelyek közül az első egyre inkább rátámaszkodik a folyóra, a második távolodik attól. 5 Mivel a homorú part állandóan pusztul, s így veszélyezteti a községet, a hosszú távú folyamatok fel nem ismeréséről, illetve a már kialakult településekhez való ragaszkodásról tanúskodik az a tény, hogy a 24 folyó- és holtágparti település többsége (14) a homorú parton található. Gönyey a községek morfológiai szerkezetét nem vizsgálja külön, csak földrajzi helyzetükkel összefüggésben, holott mind a halmaz-, mind az utcásfalu mindkét csoportban megtalálható, sőt gyakran egy falu alaprajzán mindkét szerkezet jelei megfigyelhetők. Ha egy település több földrajzi típusba is besorolható lenne, a régibb településmag alapján kell a besorolást elvégezni, viszont a szerkezeti csoportba való beosztásából az átmeneti jellegre következtetni lehet. így például a folyópartra és a 4 Leghasznosabbak az igen részletes 1884-es katonai felmérés ide vonatkozó lapjai, Várallyai et. al. 1980., East-Slovakian Lowland-South Soil Map é. n. és az Atlas SSR 1980. térképei voltak. 5 Gönyey (Ébner) S., 1925. 74-85. 310