A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben

vetkezett be. Már a háborús szükségletek emelkedésére utal - s jelzi, hogy a miskolci zsidó kereskedők is kimagasló szerepet játszottak a hadiszállításokban -, hogy 1918-ban az izraelita Neumann Adolf (a Kereskedelmi és Iparkamara leendő elnöke) megalapította Miskolcon a Tiszavidéki Műmalom és Mezőgazdasági Részvénytársaságot 5 millió korona alaptőkével, zsidó igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokkal,

27 ami hamarosan érdekkörébe vonta a Szikszói Gőzmalom Rt.-t. Persze Neumann a háború utáni időszakra is gondolt, amit bizonyít pl., hogy óriási része volt a Magyar Őstermelő Rt. alapításában, amely nemcsak a mezőgazdasági iparban, de magában a mezőgazdaságban is nagy sikereket ért el több ezer holdas mintagazdaságával. Ez jelzi, hogy a miskolci zsidó nagypolgárság is rendkívül magas szintet ért el a vertikális integráció terén már az 1910-es évek elejére, hiszen a feldolgozóiparok ellátása érdekében szívesen fordult a föld felé. Ugyancsak földbirtokos zsidó volt Műnk Soma, az 1917-ben alapított Miskolci Konzervgyár Rt. elnöke (a Tésztaárugyár Rt. üzemét vette át), mint ahogy az igazgatótanácsban itt is a zsidó nagykereskedőké volt a vezető szerep.

28 S még egy zsidó érdekeltségű élelmiszeripari vállalatot említhetünk, az 1918-ban létrehozott Miskolci Cukorkagyár Fischer Sámuel Rt.-t, mely az előbbinél jóval szerényebb alaptőkével (150 000 korona), és kevesebb részvényessel jött létre.

29 Ami az egyéb iparágakat illeti, itt a múlt század utolsó évtizedeiben is részben jóval kevesebb nagyvállalat alakul, illetve bővül ki - ez a nehézipari ágazatokra jellemző -, részben pedig - főként a könnyűipari ágazatokban - megmaradnak a kisüzemi méretek.

30 Említsünk néhány jellegzetes példát a zsidó vállalatok köréből. Szintén a mezőgazdasághoz kötődik az 1879-ben Hercz Zsigmond által alapított mezőgazdasági gépgyár, amit 1893-ban Hercz Jenő vett át, s ami komoly gyárrá fejlődött. (A Hercz-cég a borsodi szénmedence feltárásában is jelentős szerepet töltött be. Megvásárolta a királdi, sőt a tatai kőszénbányákat is, melyek tagjai lettek a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nek. A gépgyárban kezdte pályafutását gyakornokként, majd az Általános Kőszénbánya, illetve a Borsodi Szénbánya vezérképviseletét megkapva önállósult Neumann Adolf, aki - mint majd látjuk -, a miskolci zsidó nagypolgárság egyik legjelentősebb képviselője lesz.

31

) Hercz Zsigmond egyébként maga is foglalkozott gépkereskedelemmel, miként Koós Soma, az 1867-ben alapított kőedény- és porcelángyár tulajdonosa üveg- és porcelánkereskedelemmel,

32 ami a szerbiai piacok megszerzésére is irányult. A múlt század végén alakult a Kun-testvérek vasárugyára, illetve a Fried-testvérek gépárugyára is.

33 (Ez utóbbiak kisebb jelentőségűek voltak.) Ezeknél jelentékenyebb volt a Schweitzer-féle varrógép részvénytársaság. A kiterjedt Schweitzer család szinte minden tagja helyet kapott a vállalat igazgatótanácsában, sőt Schweitzer Albert egy faárugyárnak is a tulajdonosa volt.

34 Jellegzetes pályafutás a Wilhelm Hermanné, aki 1886-ban a vasúti áruk házhoz szállításával indult, majd saját koncessziójában 200 előfizetővel bevezette Miskolcon a telefont, amivel az infrastrukturális fejlődéshez is nagymértékben hozzájá27MPC 1922-23. ... 1205.1. 28 Uo. 1204.1. 29 Uo. 1202.1. 30 Erről is szól röviden Dodrossy /., illetve Gyimesi S. idézett tanulmánya 31 KUegy. 1929. (Gyászülés) (Uo.) 32 Dobrossy i. m. 345.1. 33 Tanulmányrészletek... 34 Ellenzék naptára 1913. évre Miskolc 1913. 217.1. 300