A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

dalmi-etnikai térszerkezetének rendjében.

8 Közben természetesen eltérő mélységű, de egyes részleteiben árnyalt képet is igyekszünk megalkotni a szlovákság egyik jellegzetes tájáról, a liptói nép 18. századi állapotáról. Liptó vármegye az úrbérrendezés idején Liptó a történeti Magyarország egyik legészakibb vármegyéje. A csaknem szabályos téglalap formájú közigazgatási egység határai is majdnem pontosa K-Ny és É-D-i irányúak. A Vág vize szinte átlósan osztja ketté a vármegye területét DK-ENY irányában. Nyugatról Turóc, délről Zólyom, délkeletről Gömör, keletről Szepes, északon pedig Árva, valamint kisebb szakaszon Galícia által határolt Liptó területe, Gömör és Zólyom irányában a hegyek vonulatát követve. A vármegye területe 2258 km

2

, a mezőgazdaságilag hasznosítható terület a 18. század utolsó harmadában 171 365 ha volt.

9 A tényleges népesség az 1780-as években 56 968 fő volt, a lakosság 11 mezővárosban és 130 községben élt, a népsűrűség 25,2 fő/km

2 volt.

10 A Lexikon locorum... Liptóban még 133 települést vesz számba (1773), melyek közül 126 község, 7 pedig mezőváros. A római katolikus parochiák száma 22, az evangélikus 3 volt, a szlovák nyelv 133 helységben volt domináns.

11 A curiális községek száma Liptóban 35 volt, amelyek lakóit zsellérként és alzsellérként írták össze.

12 Az úrbérrendezés Liptóban 124 településen ment végbe, ebből 94 urbáriális, 30 pedig curiális község volt. A klasszifikáló bizottság 1770. július 3-án hozott döntésével 3 osztályba sorolta a községeket: 1. osztályba 65 (50 urbáriális és 15 curiális), 2. osztályba 42 (33 urbáriális és 9 curiális), 3. osztályba pedig 17 (11 urbáriális és 6 curiális) nyert besorolást.

13 1. osztályba sorolták azokat a községeket, ahol a szántóföld nagyobb része termékeny volt, megtermelte az őszi és tavaszi gabonát, volt elegendő legelő, tűzi- és épületfa, kereseti lehetőség kézi és szekeres munkával, lehetőség mindenféle mezőgazdasági termény értékesítésére, vagy ha ezekből bármi hiányzott volna, ezeket pótolhatták különféle háziipari termékek és eszközök készítésével. A 2. osztályba sorolt településeknek volt ugyan alkalmuk kézi és fogatos munkával pénzt keresni, s mezőgazdasági termeivényeiket és háziipari termékeiket értékesíteni, de a szántóföld nagyobbrészt terméketlen volt, áradásoknak és záporesőknek ki volt téve, vagy kevés volt a legelő, tűzi- és épületfa. A 3. osztályba sorolták azokat a településeket, amelyeknek csak 2 mérföldön túl volt lehetőségük termeivényeiket eladni, ezen kívül szántóföldjük terméketlen, csak tavaszi gabonát termő volt, s nem állt rendelkezésükre tűzi- és épületfa.

14 8 A szlovákiai helynévanyaghoz lásd: Majtán, Milán 1972; Vö. még: Sebők László 1990. 9 Danyi Dezső-Dávid Zoltán 1960. 50.; Wellmann Imre 1989. II. 12. térképlap. 10 Danyi-Dávid i. m. 55. 11 Lexicon locorum... 1113. 312. 12 Rebro, Karol 1959. 82. 13 Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára. Urbariala: Zólyom, Trencsén, Árva, Liptó stb. megyék anyaga. 14 Rebro i. m. 149-150., 161-163. 259