A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

la 16., IX. tábla 2., X. tábla 6., XI. tábla 2., 9., XII. tábla 3., XIII. tábla 10.) Elő­fordul az ujjheggyel kettéosztott lapos dudor (VIII. tábla 7.) és a lapos fogófül ta­golt bordával kombinálva is (X. tábla 1., XII. tábla 1.). Ez a díszítési mód általában urnák, fazekak megfogására szolgált. Kisebb-nagyobb méretű bütyökkel díszített töredékek is vannak az anyagban. Számuk kisebb, mint az előző két díszítési módé, funkciójuk is különböző. A kettős bütykök mellett (III. tábla 8., V. tábla 6.) a háromszög alakú dudor érdemel említést (XIV. tábla 1.). Mindhárom díszítési mód annyira általános a késő bronzkor, kora vaskor folyamán, hogy analógiáikat nem soroljuk fel. Megtalálhatóak a kyjaticei kultúra földvárainak anyagában is. Részletesebben foglalkozunk azokkal a fazéktöredékekkel, ahol az egyenes vagy enyhén kihajló, duzzadt peremet ferde bevagdalások díszítik. A nem nagy szá­mú (15 db) ide sorolható töredék közül az I. szelvényből előkerült 3 darabon a be­vagdalás balra dőlően fut (II. tábla 2., 4., XVI. tábla 4.). Az V, VI., VIII. és a X. szelvényből származó daraboknál figyelhetjük meg a jobbra dőlő perembevagdalást (VI. tábla 10., IX. tábla 5., XVI. tábla 5., 7., 9.). Egy töredéken a rovátkolt perem alatt benyomott pontokból álló sor fut végig (XII. tábla 6.), három töredéken meg­található a perem alatt futó bevagdalt borda (XII. tábla 2., 7.), néhány töredéken csak ezt a bordát látjuk, a peremrész letörött (V. tábla 14., 15., IX. tábla 10.). Ugyanilyen fazéktöredékeket találunk Felsőtárkány-Várhegy Ha B második felére datálható leletei között. 35 A felsőtárkányi anyag elemzése kapcsán megállapí­tottuk, hogy a Kárpát-medence késő bronzkori, kora vaskori leleteire nem jellemző ez a díszítési mód. Nagyobb számban fordul elő Hódmezővásárhely-Gorzsa-Cukor­major i. e. 8. század második felére és az i. e. 7. század első felére keltezett anya­gában. 36 A díszítési mód párhuzamait a Bosut-csoport Ha B 23-ra datálható horizont­jának telepein (KalakaŐa, Gradina) 37 és Basarábi kultúra hagyatékában találtuk meg. 38 Feltételezzük, hogy Ha B periódus idején, a preszkíta népmozgások eredmé­nyeképpen jutott el az É-magyarországi kyjaticei földvárak leletei közé ez a Vajda­ság, Szerémség és az Al-Duna vidék Ha B, C korú leletanyagára jellemző díszítési mód. Többféle forma díszítőelemei lehettek a különböző fültöredékek. Leggyakorib­bak a szalagfülek (VIII. tábla 3., 4., 9., IX. tábla 11., XI. tábla 6.) és az átfúrt kis bütyökfülek (II. tábla 1., XV. tábla 3.). Kihajló peremű tálat, vagy csészét díszíthe­tett perem fölé magasodó fül (IV. tábla 2., XV. tábla 9., 10.). Árkolt fültöredékek kerültek elő több helyről (VI. tábla 3., XVI. tábla 2.). Hasonló fültöredékeket isme­rünk a kyjaticei kultúra földvárainak és barlangi telepeinek leletei között. 39 35 D. Matuz E., 1992. 17-19. VIII. t. 4., XIV. t. 15., XXI. t. 2., 3., XXV. t. 2., 6. stb. 36 Szabó G., 1987-88/1. 91., 5. kép 1., 2., 7. kép 3., 9. kép 4. 37 Medovic, P. 198l/a 22., V. t. 1., VIII. t. 1-5., 1981/b. Taf. V. 2, 4., 5., Taf. VI. 3., Vő: 1988. 68. t. 1., 3., 8., 73. t. 8., 12. 76. t. 5., 7., 12. stb. 312. t. 9., 13. típus. 38 Vulpe, A. 1965. 5. t. 2., 3., 7. t. 11.; Uő: 1986. Abb. 5., 9., 10., 12.; Abb. 7. 1., 23., Abb. 15. 9., 10. 39 Kemenczei T., 1984. (Miskolc-Szeleta-barlang) CVIII. 9., 13., (Miskolc-Büdöspest-barlang) CV. t. 1.; D. Matuz K, 1992. 21. XXII. t. 3.; D. Matuz E.-Sz. Kállay Á., 1993-1994. Mátraszentimre-Ágasvár 12. kép. 1. 25

Next

/
Thumbnails
Contents