A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)
TANULMÁNYOK - FARAGÓ Tamás: Házassági szezonalitás Magyarországon a 18-20. században
A típusok közül háromban a házasságkötések ütemezése tiszteletben tartja a tiltott időszakokat, de eloszlásuk különböző: egyikben dominál az őszi házasodási hullám, a másikban a farsangi és az őszi csúcs nagyjából hasonló méretű, míg a harmadikban a házasságkötések megoszlása viszonylag egyenletesnek nevezhető - sem a farsangi, sem az őszi csúcs nem olyan feltűnő, mint az előbbiekben, sőt gyakorta egy kisebb méretű májusi csúcs is észlelhető. A másik három típus lényegében az előzőekhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a házasságkötési mozgalomnak az úgynevezett tiltott időszakok alatti visszaesése kisebb vagy teljesen hiányzik. Ez többbnyire a részben vagy többségében protestáns népességű vidékekre jellemző. Térképen elhelyezve adatainkat (Faragó 1994:86) látható, hogy a szóban forgó típusok többé-kevésbé értelmezhetők területileg is, más szóval, tehát regionális mintaként kezelhetők. Ismereteink alapján meghatározott etnikai és felekezeti csoportok, egymással rokonítható gazdasági-társadalmi fejlettségi szinten levő területek, illetve törvényhatóságok kerültek együvé. A 99 törvényhatóságból mindössze négy megye nem illik teljesen a képbe. Természetesen ez csak előzetes megközelítés, a csoportosítást még finomítani kell és lehet oly módon, hogy további tényezők (gazdasági és kulturális jellemzők) vonódnak be az elemzésbe. 10 A hatodik típus ugyanis nyilvánvalóan legalább két eltérő - valószínűleg egy tradicionális nem katolikus vidékeket, valamint egy fejlettebb, elsősorban urbánus területeket magában foglaló csoportból áll, ismereteink jelenlegi fokán és a törvényhatósági szintű felbontás nem eléggé finom volta miatt azonban az ide sorolt területek pontosan nem választhatók széjjel. Az eredmények egyébként ellenőrizhetőek az empirikus néprajzi esettanulmányokkal való összevetés révén is. Közel hetven olyan leírást találtunk, ahol a 19-20. század fordulójára nézve többé-kevésbé világosan megadták az adott közösségre vagy régióra vonatkozó szokásos házasságkötési csúcsidőszakokat. Az eredmény nagyjából egybeesik a fenti számszerű regionális elemzések során felállított, az összes házasságkötés tényleges időpontjának adatán alapuló mintákkal. Mindössze egyetlen terület az, ahol a néprajzi kutatás és a statisztikai adatok alapján képzett régiók között bizonyos mértékig ellentét észlelhető, ez azonban valószínűleg annak a következménye, hogy elemzésünk adott szintjén nem tud eléggé differenciálni a felekezetileg vegyes törvényhatóságok besorolásánál. Feltehetőleg ez a magyarázata annak is, hogy bár az empirikus adatok kimutatják egy kizárólagosan egyetlen, a farsang időszakára eső házasodási csúccsal rendelkező minta létezését, törvényhatósági szinten azonban ez nem jelentkezik. 11 Ha a regionális csoportokat létrehozó összefüggésrendszert közelebbről szeretnénk megismerni, akkor továbbra is a statisztikai elemzéseknél kell maradnunk. Egyrész az ország területének az első világháborút követő csökkenésével a retrospektív néprajzi vizsgálatoknak mellőzniük kellett a nemzetiségi lakosságú területek vizsgálatát, másrészt magyar etnikai csoportra szűkülő leírásaik a mezőgazdasági szezonalitás meghatározó szerepét valló prekoncepcióból következően elsősorban az 10 Ha lehetséges lenne, nyilván területileg is legalább egy szinttel lejjebb kellene menni, erre azonban sajnos nincs módunk, ugyanis a házassági szezonalitás járási, illetve községi szintű adatai nem kerültek publikálásra. Ugyanígy nincs mód a házasságkötések heti ingadozásának vizsgálatára sem, holott nyilvánvaló, hogy ez pontosabb lenne, mint az általunk használt, egymástól némileg eltérő hosszúságú hónapok statisztikái. 11 Jelenlegi ismereteink szerint elsősorban református magyar települések tartoznak ebbe a mintába. Lehet persze, hogy - mint azt a 3. táblán a római katolikus német lakosságú Berkenye 19. század eleji adatai mutatják - ez a néprajzi megfigyelések bizonyos mértékű, fentebb már jelzett esetenkénti egyoldalúságából is fakadhat. 250
