A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FARAGÓ Tamás: Házassági szezonalitás Magyarországon a 18-20. században

zasodási csúcsot látunk (január-február és november), a görbe pedig egészében kiegyensúlyozottabb. Az egyes hónapok szóródása alig több, mint a fele a magyarországi értéknek. Ha az időbeli változásokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az erdélyi szezonalitás görbéje 1910-ig viszonylag keveset változik,

6 bár a szóródási együttható valamelyest növekszik. Ezzel szemben Magyarország házassági szezonalitása 1910-re sokkal kiegyensúlyozottabb, sokkal kisebb lesz, csökken a két házasodási csúcs nagysága, ugyanakkor szaporodik a tavasszal, illetőleg az egyház által tiltott időszakok környékén kötött házasságok száma. Az 1920. évi értékekből az is kiderül, hogy bár ez az átalakulás legmarkánsabban a városokban látható, a falvak értékén is nyomot hagyott. Vagyis a 20. század elején a házassági szezonalitás falusi képének alakulása közelít a városokéhoz, „urbanizálódik", mind a görbe alakjának (a házasodási csúcsok elhelyezkedésének), mind a hagyományos „tiltott időszakok" be nem tartásának tekintetében. Megjegyzendő azonban ennek kapcsán, hogy a városi lakosság házassági szezonalitása már a 18. században hasonló volt a 20. századihoz - jól illusztrálják ezt Budapest hivatkozott értékei (2. tábla) -, azzal a különbséggel, hogy a nagyböjt és advent időszakát korábban sokkal jobban tiszteletben tartották. Vagyis esetükben az átalakulás, illetőleg a 18. és 20. századi időszakok értékei közötti különbség lényegesen kisebb. Ha e jelenségek összefüggéseit keressük, mélyebbre kell mennünk. A házassági szezonalitásra vonatkozó adatok két további bontásban érhetők el - felekezeti és területi megoszlás szerint. Ha megnézzük a (Horvátország nélküli) történeti Magyarország felekezetek szerint bontott havonkénti házasodási adatait az 1870-es évek második felére vonatkozóan, akkor meglehetősen érdekes képet látunk. 5. tábla A házasságkötések szezonális ingadozása felekezetek szerint Magyarországon (1876-1880 átlaga) Római Görög Görög- Evangélikus Izraelita katolikus keleti Református Összesen százalék Január 16,8 8,1 20,6 15,4 18,3 7,2 15,7 Február 21,7 34,3 18,1 17,7 17,0 6,9 20,9 Március 1,2 3,6 0,2 3,9 10,4 7,7 2,9 Április 4,5 1,5 4,0 7,7 8,1 8,2 4,8 Május 11,1 9,1 9,8 9,1 7,5 9,5 9,5 Június 6,2 6,5 2,2 5,7 4,6 10,1 5,4 Július 3,4 2,7 3,5 2,9 2,7 6,2 3,3 Augusztus 3,3 2,6 2,1 2,5 2,2 11,2 3,1 Szeptember 3,8 3,8 4,9 3,3 2,8 5,4 3,8 Október 6,4 6,1 12,8 5,8 3,9 9,4 6,8 November 21,3 21,6 21,7 21,9 11,0 9,9 21,5 December 0,3 0,1 0,1 4,1 11,5 8,3 2,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 6 A januári érték nagymértékű csökkenése és a márciusi növekedése a húsvét mozgásából adódott. Március magas értékének másik oka abban rejlik, hogy egyrészt Erdély lakosságának negyedrésze protestáns volt, akik itt többnyire nem tartották be a nagyböjt alatti tradicionális házasodási tilalmat, másrészt közel 60 százalék görög katolikus, illetve görögkeleti vallású román, akik a tilalmat betartották ugyan, de csak időbeli csúszással. (Ez idő tájt még a Gergely-naptár mögött elmaradó Julianus-naptárt használták.) 247