A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - HOFFMANN Tamás: A szántóföld művelése Európában

Ahh. 9: fíiss a,ns dur G. S. Goppelshnch 1 :35 /íj fíiss mm Sl. Georgen ob Mimin 1 : 35 A risz ábrázolása egy 1811. évi kéziratban Korén, H. nyomán Közép-Európában (Északnyugat- és északi Közép-Európában) homokos és agyagos talajokon maradtak fenn a „kelta földek" emlékei. Északkelet-Hollandia, Schleswig-Holstein északi része, a Jüti-félsziget és a Dán-sziget mind olyan terület, ahol nagyon sok volt a mocsár és a mindenütt magas talajvízszint miatt a gazdálkodás csak a dombhátakat vehette igénybe. Nem lehetetlen, hogy a vizekkel határolt földeken szorongó nemzedékek az ősöktől örökül kapott földeket újraosztották egymás között, a nagyobb és magasabb mesgyék között húzódó földeket kisebb és alacsonyabb (talán, mert fiatalabb korú) mesgyék határolják el egymástól. Itt a parcellák átlagos méretei 1000-2000 m

2 között vannak. A legtöbbjük négyszög alakú. Kivételesek a Jütlandban (Byrsted Hede) talált parcellák, amelyek hosszanti irányban elnyúlnak (akár 300 m-es is lehet!), de minthogy ezeknél nem igazolható a hálószerű szántásnyom, valószínűbb a parcellák örökösök általi újraosztásában meglelni az alakzat okát. Csaknem valamennyi lelet a rómaiak előtti időkből való vagy római kori. Az angliai esetekhez hasonló korai leletek itt nincsenek. Nincsenek sajnos arra vonatkozó adatok, hogy mennyi időn át művelték ezeket a földeket, illetve, hogy településeik lakossága milyen időn át volt kontinuus. Van azonban olyan lelet (Noordse Veld-Drenthe), ahol meglehetősen valószínű, hogy a népesség a rómaiak előtti vaskorban művelte a földeket, majd a római időkben elköltözött, s a császárkorban ismét visszatért, hiszen a földek egy részét ismét művelték ekkor. Ezeket a földeket is szántónak és legelőnek hasznosították, azaz parlagolva pihentették. A települések épületei lakóházat, istállót és pajtát egyesítő csarnokházak, egy-egy épületben 16-18 marhaállás is van. Más szóval ebben a gazdálkodásban az állattartáson volt a súlypont, a növénytermesztés (a klíma kedvezőtlen volta és a technológia alacsony színvonala miatt) csak alárendelt szerepet kapott. 215