A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - GYULAI Éva: A miskolci Avasi templom 16. századi sírkövei

kőemlékek leggyakoribb betűtípusa. A szélső keretben futó ajánlások a betűk méretével is különböznek a sírversektől, Miskolczi István sírkövén a keretbe átlagosan 4 cm, a szövegmezőbe 3 cm-es betűket véstek, ugyanez az arány az Illavölgyi sírkövön 4,5:3. A keret és a szöveg finomságban, ízlésben is elválik, az ajánlások betűi egyenetlenek, sok a ligatúra, a leggyakoribb természetesen az AE, de van példa az AR, VE, GE, GR, TE, AV betűkötésre is. Többször szerepel betűbe írt kisebb betű is a kereteken, ami rendezetlen, kevésbé elegáns benyomást kölcsönöz az írásképnek (17. kép). MISKOICIÓALIIAVŐIGY CATrMNMlNÖLGll 17. kép. Betűvésetek Miskolczi István és Illavölgyi Katalin sírkövének keretéről. (Rajz: Homola Krisztina) A versek - különösen az Illavölgyi-epitáfium - betűi sokkal egyöntetűbbek, rövidítés, ligatúra nlig van bennük, ami természetesen nemcsak az elegancia, hanem a jobb érthetőség miatt is feltétele egy vers szövegképének (18.kép). A szövegmező betűit mintha más kéz faraga volna, mint a keretéit. A kőfaragó mesterek egy verssort csak két szövegsorban tudtak elhelyezni, s a sorok középre rendezése igazán tetszetősen csak az Illavölgyi-epitáfiumon sikerült, azzal, hogy a pentametereket nem a cezúránál választották el, hanem később. Az így létrejött rövid, a vers ritmusának nem adekvát sorok a szemnek kellemes változatosságot adnak a textúrának. A Miskolczi István-féle sírkövön a pentameteres sorokat is a verstan szabályainak megfelelően tagolták, így oszlopszerű, de mégsem művészi módon megformált szövegkép jött létre. ERITQVOT IPSEJEQVAK 18. kép Betűvésetek Illavölgyi Katalin epitáfiumáról. (Rajz: Homola Krisztina) A sírkövek születésének körülményeiről nem ismerünk forrásokat, a megrendelő személye, a diósgyőri vár prefektusa státuszával arra enged következtetni, hogy az általa rendelt sírkövek készítése összefügg a diósgyőri vár 16. századi építési munkálataival. A török kor elején a vár királyi tulajdonból nagybirtokos családok zálogbirtokába ment át, akik a várat tovább építették, javították, új védmű, kaputorony, lépcső építésével.

30 Az építkezések helyi kőfaragóműhely meglétét feltételezik 30 Czeglédy /., 1988. 99. 204