A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - GYULAI Éva: A miskolci Avasi templom 16. századi sírkövei

TENES IRE (veszed az utad, tartasz valahová) formára változtatva kaphatunk értelmes szöveget, illetve az OR/XOR egészítendő ki UXOR (feleség) alakra. A sírvers stílusában sajátosan keveredik az antik hagyomány és a keresztény hit, így nyithatja meg Krisztus az elhunyt számára az Olümposzt. A választékos latinságú és személyes hangvételű vers a sírkövön feliratban, vésett betűkből álló szövegmezőben testesül meg, s a közlő funkción kívül ornamentális feladatot is betölt, nemcsak a tárgyon, hanem annak tágabb környezetében is. A sárospataki Miskolczi síremléket a distichonban írt epitáfium is rokonítja a miskolci Avasi templom sírjeleivel. A verset Gervers-Molnár Vera közölte,

29 de egy 3-as számot kifelejtett a szövegből, amely pedig jól látszik a sírkövön a szövegmező hatodik sorában az A(NN)OS előtt (16. kép). SEPULCHRU(M) FAMÍLIÁÉ EGREGII D(OMI)NI MARCI LITERATT DE MISKOLC IN QUO SEPULTA EST SUSAN(N)A QUAE OBIIT XXHI 7BR(IS) A(NN)0 D(OMINI) 1584 ET GEORGIUS QUI OBIIT (28 7BR) A(NNO) D(OMINI) 1584 MATRE CATHARINA CECEI CO(N)IUGII FRUCTUS LAETT VIDERE PARENTES ILLOS SED RAPUIT MORS INOPIA CITO NATA DECE(M) ME(N)SES SUPRA VIXERAT 3 (trés) A(NN)OS FILIUS IPSE DUOS DI(MID)DIU(M)Q(UE) SUPER SIC NIHIL IN VITA STABILÉ E(ST) MORS 0(MN)IA FRA(N)GIT QUO MINI(M)E SPERAS TE(M)PORE F(UN)US ADEST NEMZETES MISKOLCI [LITERÁTIJ MÁRK DEÁK CSALÁDJÁNAK SÍRJA, MELYBEN ZSUZSANNA, AKI AZ UR 1584. ESZTENDEJÉBEN SZEPTEMBER 23-ÁN HALT MEG, ÉS GYÖRGY, AKI AZ ÚR 1584. ESZTENDEJÉBEN SZEPTEMBER 28-ÉN HALT MEG, TEMETTETETT EL, ANYJUK CECEI KATALIN BOLDOG HÁZASSÁGUK GYÜMÖLCSEIT MÉG MEGLÁTTÁK A SZÜLŐK, DE AZOKAT A VÁRATLAN HALÁL GYORSAN ELRAGADTA. A LEÁNY HÁROM ÉVET ÉS TÍZ HÓNAPOT ÉLT, A FIÚ KÉT ÉS FÉL ÉVET ÍGY AZ ÉLETBEN SEMMI ÁLLANDÓ NINCSEN, A HALÁL MINDENT ÖSSZETÖR. S ABBAN AZ IDŐBEN, AMIKOR LEGKEVÉSBÉ REMÉLNÉD, JÖN EL A GYÁSZ. A miskolci epitáfiumok betűformája, mint a feliratok legjellemzőbb külső jegye, a kora újkorban egyre általánosabbá váló reneszánsz maiuscula, a reneszánsz 29 Gervers-Molnár V., 1983. 33. 202