A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - TOMKA Péter: Belső-Ázsia a magyar népvándorlás kori régészet látókörében (magyar és angol nyelven)

sztyeppevidéken követhető, messze Belső-Ázsiában (türk kori rajnikok, ogradkik, kenotáfiumok), a közelmúltban még gyűjthető volt különböző észak-eurázsiai népek között (finnugoroktól az amuri tunguzokig). Befejezésül az árpási leletről és egyetlen tárgyról. A sírlelet római kori város romjai közé ásva került elő. Üvegpohara, kis agyagkupicája, besimított díszű korsója, arany övé, és cipőcsatjai, szőrcsipesze, de még igazi párhuzam nélkül álló nagy bronz edénye is beleillik az V. századi, hun kori pannóniai környezetbe. Különleges tárgy viszont a csigolyák mellett előkerült aranylemez borítású állatfigura. Vannak párhuzamai a kelet-európai és a kazah pusztákról is (Beljausz, Novogrigorevka, Kzil-Kajnar-Tobe), igazán változatos, nagyszámú előfordulása viszont Tuvából (majd jóval később Kirgiziából) ismert. Itt utalok vissza Rómer Flórisra, aki a katandai hasonló leleteket ismertté tette. Máshogy, mint a hun mozgalommal, ez a tárgy nem kerülhetett a Kárpát-medencébe. Kérdem koreiai kollégáinkat: ők nem ismernek-e ilyesmit? Segítségüket köszönettel venném... THE ROLE OF INNER ASIA IN THE ARCHEOLOGY OF THE MIGRATION PERIOD IN HUNGARY 1. The geographic and chronological frames of this lecture are the following: "Inner Asia" is an artificial name which had been developed according to geographic, historical and (of 20th century) political considerations. Among the several possible interpretations of this name I agree with the one which is generally accepted by Hungarian orientalists (the one represented by Lajos Ligeti in „Ismeretlen Belső-Ázsia" or by Denis Sinor in the Cambridge History of Early Inner Asia). Inner Asia covers that part of the steppe region which lies to the East from the river Ob and the Tien san Mts., an area consisting practically of a series of high plateaus separated from each other by mountain ridges, as well as its marginal areas (that is the Sayan-Altay region and its foreground, the lower stream of the river Yenisey and Mongolia, N-China and Transbaikalian areas). According to an earlier formulation: the region to the East from the Dzungarian gate (A. Alföldi and Gy. László used the name in this sense in the thirties and forties of this century) where to the East form the present mostly Moslem (Iranian and Turkish) population of Central Asia Buddhism has deep roots among Eastern Turkish, Mongolian and Manchu-Tunguz peoples. The name Inner Asia covers a complicated formation of way of life, culture and history. Like every technical term, it, too, is inadequate. It is because from time to time certain peoples and political formations frequently crossed its frontiers to both directions. Besides, its geographic boundaries are disputable towards every direction. For example Tibet used to be considered part of Inner Asia, as well as the oasis towns in Turpan and the Tarim Basin, though, they have many contacts with Central Asia. The southern boundary thought to be the river Hoangho and the Great Wall - while everybody agrees that the Ordos region belongs to Inner Asia. As for the eastern boundary, opinions differ on whether Manchuria belongs still to Inner Asia or already to the Far East? The northern frontier is especially „open" - it extends well into the forest zone and cannot be separated from it either historically or ethnologically because of the frequent southward movements of northern peoples 172