A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BYONG-MO KIM: Megalitikus kultúrák Koreában (magyar és angol nyelven)

... A funkcionális összefüggést a következőképpen gondoljuk: Mindennapi élet Szellemi élet Rizstermesztés Letelepedett közösség Közösségi rítusok Dolmenek állítása Ha ezt a funkcionális összefüggést elfogadjuk, akkor ebben az összefüggésben az alapvető változó a rizs, mely a régi Koreába különböző úttvonalakon juthatott el. Egyesek úgy gondolják, hogy É-ról érkezett, mások a déli utat tartják valószínűbbnek. Ebben az összefüggésben emlékeztetnünk kell arra, hogy a rizstermesztés kezdete valahol Ázsia trópusi területein keresendő, éppúgy, ahogy a búzáé a Közel-Keleten vagy a rozsé Afrikában. Tehát bármelyik irányból történt is a rizs bevezetése Koreába, végső soron DK-Ázsiából származott, az új szellemi jelenségekkel, nevezetesen a megalitimádással együtt. A dolmenállítók gazdasági életének egy másik jellemző vonására világítanak rá a dolmenekből előkerült halászszerszámok: pl. horgok, hálónehezékek. Ez ismét azt húzza alá, hogy a dolmenállítók fő foglalkozása a mezőgazdaság volt. 4. A megalitállítók ideológiája Koreában a dolmenek általában csoportokban találhatók, de nem ritka a magányosan álló sem. Seok, Kwang-jun, észak-koreai régész, az ény-koreai dolmenek típusait és kronológiáját tárgyalva néhány érdekes megfigyelést tett,

8 nevezetesen azt, hogy a folyók partján, aránylag kis területen is, 10-20 dolmen állhat egy csoportban. Lelőhely Terület Dolmenek száma Tu-mu-ri 300x60 m 67 To-dong 70x20 m 13 Kum-kyo-dong 65x20 m 14 Jung-won-san 55x30 m 19 Ez arra utal, hogy a dolmenek állítói őseik számára temetőt vagy szent területet jelöltek ki. Úgy véljük, hogy ezen a területen bizonyos közösségi rítusokat gyakoroltak. Azonban a dolmencsoportokkal kapcsolatban felmerülő további kérdések (pl. van-e összefüggés egy adott területen levő dolmenek száma és a területen együtt élő törzsek között) megválaszolása még a jövőkutatás feladata. Tájolás A régész számára annak ismerete, hogy valamely temetkezésben a halott feje milyen irányba néz, fontos információt hordoz az illető közösség szellemi-vallási életéről. Megfigyelhető, hogy a dolmenek hossztengelyét bizonyos meghatározott irányba próbálták tájolni. Pl. Huanghae tartományban egy öt tagból álló dolmencso8 Seok, K. J. 1970. „A study on the dolmens in Northwestern Korea". Kokominsok 7. (koreai) 144