A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

TOMKA Péter: Előszó

kutatást (ilyesmire nem is törekedtek) - alkalmat adnak bizonyos tendenciák megfigyelésére. Mintha tűnőben lenne például az avar kor kutatásának kezdetben nyomasztó túlsúlya: Szentesen 50%, Nyíregyházán, ha a korhoz nem köthető tanulmányokat leszámítjuk, még mindig 46%, Sátoraljaújhelyen (az átfedésekből adódó bizonytalanságokat is beszámítva) kb. 30%. Kár viszont, hogy egyetlen avar kori telepásatásról sem esett szó. Különösen örvendetes a megközelítési módok letisztuló metodikája. Típusuk szerint négy nagy csoportba sorolhatók a tanulmányok - a határok persze elmosódottak, a kategóriák átjárhatók. 1. A cikkek több mint egyharmada gyakorlatilag anyagközlés, többnyire nagyobb feltárásokról szóló, előzetes jelentésszerű beszámoló. Mint tudjuk, ezekről még sokáig az itt közöltek jelentik majd a legtöbb információt. Nem mindegy hát, hogy mit emelnek ki - megnyugvással fogadhatjuk, hogy általában a lényeget. Lovász Emese a tiszaladányi császár kori (vandál) telep jelenségei közül házak és gödrök együtteseit különítette el, Kiss Magdolna a lussoniumi ásatások Valentinianus utáni korszakára vonatkozó eredményeit összegezte, most az építményekre téve a hangsúlyt. Takács István és Bartosiewicz László a vörsi avar kori lócsontvázleleteket dolgozta fel, Lőrinczy Gábor és Szalontai Csaba Csongrád megye avar és honfoglalás kori topográfiájához előlegezett információkat (katalógusuk 21 db 6-9. századi illetve 20 db 10—11. századi lelőhelyet tartalmaz), Horváth M. Attila Bács-Kiskun honfoglalás kori lelőhelyei és leletei közül társadalmi helyzet szerinti csoportosításban közölt válogatást. Költő László a vörsi honfoglalás kori sírokat általában, az 561. sírt és benne a vasalt tegezt részletesen írta le, Medgyesi Pál jelentése (Sarkadkeresztúr, 132 sírós 10-11. századi jól szituált köznépi temető) 3 lószerszámos-fegyveres férfi és négy felékszerezett nő leletegyüttesét mutatja be, sok érdekfeszítő kérdésben még várakozásra ítélve a szakmát. Ide is tartozik, meg nem is Gróf Péter ismertetése a Visegrád-Lepencén feltárt Árpád-kori településrészből kiemelt, fémolvasztásra utaló nyomokkal bíró hosszúkás gödörről és az interpretációjához alapot adó néprajzi adatsor összeállítása, saját megfigyeléssel megtoldása Gróh Dánieltől. Az iker-tanulmány osztályozásunk negyedik csoportjába vezet át. 2. Öt teljesen különböző dolgozatot az a technika kapcsol össze, amely a tárgyalt jelenségek országos (sőt azon túlmutató) összegyűjtésében, listázásában ragadható meg, még ha kiindulópontul egy-egy lelet közlése szolgál is. Simon László beszámolója a biatorbágyi avar temetőről még az adatközlések, ásatási jelentések közé tartozna, ha nem emelt volna ki egy jelenséget (amit magam „kőpakolás" helyett „kő a sírban" terminussal neveztem volna meg). Más kérdés, hogy kit mennyire győz meg kétségkívül körültekintően megfogalmazott javaslata a belsőázsiai köves kurgánokkal való összefüggést illetően. Másik cikke (1988-as előadása) az avar kori szablyák kialakulásának kérdéséről még higgadtabban szól, a cikk közlése nagy nyereség. Tanulsága többek között az is, hogy a jó alap (anyaggyűjtés és teória) elvisel érvelési-datálási bizonytalanságokat is. A módszer iskolapéldáját (ismét) Kiss Gábor mutatta be. Vasasszonyfa lovasai adták az apropos-t a kétkaréjos és a lapos rozettás lószerszámveretek összegyűjtéséhez és kiértékeléséhez. Amivel meg kell küzdenie, az a kis szériákra és a szokások esetlegességére támaszkodó pillanatnyi eredmények túlértékelésének veszélye. Szentpéteri József mindenféle avar kori kígyót, vagy kígyószerűen viselkedő motívumot összehozva igen alaposan utána nézett a késő avar pikkelymintás véreteknek. Dénes József pedig a 10-11. század szóba jöhető várait listázta: Anonymus, a Krónikák és a - korántsem megfelelő intenzitással kutatott - meglévő maradványok alapján 145 db szerepel a gyűjtésben. A gond csak az, hogy a három forráscsoport között alig van 2030% átfedés. 6