A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

WOLF Mária: Babonás szokások Árpád-kori falvainkban

gondolatvilága az épületek rendeltetésével, építésük kapcsán is végzett keresztény szertartásokkal. Építési áldozatként elásott kakas csontvázát találták meg Kardoskúton egy egyszerű falusi házban. Keszthely-Fenékpusztán, egy Árpád-kori putri lesározott padlója alatt, a DK-i sarokban, a bejárat közelében egy kuvasz kan teljes csontvázát találták meg.

10 A lelet ismertetésekor maga az ásató veti fel a kérdést, vajon építési áldozattal, vagy egyéb, bajelhárító, rontást megelőző babona emlékével állunk-e szemben. A kutya magyar néphitben betöltött szerepével több tanulmány is foglalkozik, a közelmúltban Vörös István szentelt nagyobb lélekzetű munkát az Árpád-kori kutyaleleteknek és ezek értelmezésének. Ez a lelet átvezet bennünket ahhoz a nem túlságosan nagy leletcsoporthoz, amely kétség kívül valamely babonás cselekedet emlékét őrizte meg számunkra, de nem sorolható az építési áldozatok körébe. Biztosan nem építőáldozat volt az a lelet, amely Keszthely-Dobogón került elő. Egy 40 cm átmérőjű, 80 cm mély gödörben fazékkal lefedett tojást, ezen heggyel fölfelé egy vasszöget találtak. Az új fazék alján három koncentrikus körben álló görög kereszt alakú fenékbélyeg volt. Az edény alját egy helyen kilyukasztották. A leletek ásatója a tojásnak a magyar néphitben betöltött szerepét elemezve betegséget, rontást távoltartó varázslás emlékének tartja. Nézete szerint a tojás bajelhárító szerepét tovább fokozza a hegyével fölfelé állított vasszög, amelyről görbült formája alapján feltételezi, hogy másodlagosan felhasznált koporsószög. A koporsószögek varázslatokban betöltött szerepéről a későbbiekben még lesz szó. Szájával lefelé fordított edényt, és benne kisebb állat csontjait találták meg Esztergomban, a lelet a középkori Szentpálfalvához kapcsolható. Esztergom-Alsószigeten, a kolostor ásatása során, egy XII. századi érmekkel keltezett rétegben szájával lefelé fordított fazék alá rejtve csirkecsontvázat, tojást és három vasszöget találtak. Itt ismét szembe kerülünk azzal a ténnyel, hogy a babonák, varázslatok az erősen keresztény közegben, egy kolostorban is előfordultak. Áldozati céllal elásott edényeket találtak Esztergom-Szentkirály középkori falu feltárása során is. A település különböző pontjain kis gödrökben szájukkal lefelé fordított fazekak kerültek elő. Ezek közül kettőben csirkecsontok voltak, három alatt pedig a földbe szúrva vasszögeket és tojást találtak. E leletek egyike sem épületben került elő.

1 Rituális célzattal elásott edényt találtak Kajárpéc-Pokolfa-dombon is. A mai felszíntől számítva 70 cm mélyen előkerült Árpád-kori fazék szájával fölfelé állt, közelében települési objektumra utaló nyom nem volt. Az edényt egyéb leletek nem kísérték. Szájával lefelé fordított cserépbográcsot találtak Kajárpéc-kispéci részének belterületén is. A mintegy fél méter mélyen előkerült bogrács alatt csirkecsontok is voltak. Szájával lefelé fordított fazekat találtak az Árpád-kori Fenék falu feltárása során is. Az edény alatt ép nyílhegy és további három vastárgytöredék is előkerült. Ezek egyike egy páncéltörő nyílhegy maradványa, amely alapján a leletegyüttest a XII. századra keltezi az ásatója. Az edény körül települési objektumot nem találtak. A felszínhez igen közel került elő Vörs-Borzás dűlőben egy Árpád-kori fazék. Benne szárnyascsontokat és tojáshéjat talál9 Méril, 1964b. 16-17. 10 MatolcsiJ.-Sághy K., 1983. 716-717. 11 BálintCs., 1971a. 295-314; Vörösl., 1990-91. 117-143., 179-196. 12 SágiK., 1967. 55-88. 13 Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 22. 1969.58. 14 Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 38. 1985.96. 15 Horváth /., 1978a. 42., 1979b. 86. 16 Takács M., 1992. 17 Takács M., 1992. 18 Jankovich B. D., 1991.185., 190. 544