A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
DÉNES József: A honfoglalás és az államszervezés korának várai
dot ebből a szempontból is nyugodtan tekinthetjük bizonytalan megítélésűnek. A korszakkal foglalkozó történészek és régészek egy része legszívesebben valamennyi várat a Géza nagyfejedelem és I. István király nevéhez köthető „államszervezés" idejére keltezné. Más szakemberek szerint viszont a nagy alapterületű és szélestalpú sánccal övezett erődítmények korábbiak a 970 utáni időszakra jellemző - technológiailag fejlettebb színvonalú - de kisebb védett területű, karcsú-sáncos váraknál. A vizsgált várak számát egy gyors - ezért teljességre korántsem igényt tartó - adatgyűjtés nyomán egyelőre 145-re teszem (1. melléklet+térkép). Az összeállítás készítésénél a Szent István-kori megyék és az általa alapított püspökségek székhelyeit vettem alapul. Figyelembe vettem azokat a központokat is, amelyeknél még nem azonosítottuk közelebbről a tárgyalt korszakból származó erődítményeket. Bekerültek a felsorolásba az olyan főesperességi központok, ahol ismerünk korai Árpád-kori várat. Azon helyek is számbavételre kerültek, amelyek megyének nem minősülő várispánságok központjai voltak. Mindezeken kívül szerepelnek azok az erődítmények, amelyeket a 11. századi eseményeket elbeszélő hazai vagy külföldi források említenek. Végül, de nem utolsó sorban felvettem a listába a felsorolt szempontok alapján megismertekkel azonos típusú, régészetileg többé-kevésbé ismert várakat. Várak a történelemben A 900-1050 közti másfél évszázad várairól okleveles és elbeszélő források egyaránt tudósítanak. Legkorábbi adatainkat 11. századi adomány- és alapítóleveleknek köszönhetjük (1009: Veszprém, Székesfehérvár, Kolon, Visegrád, Úrhida; 1055: Tolna; 1061: Somogy vár; 1075: Bars, Csongrád, Tordavár). A későbbi időszak okleveleiben számtalan adatot találunk az államszervezés kori várak körül kialakult ispánságokkal kapcsolatban. Ezek elsősorban a várföldekről, várnépekről, várjobbágyokról, ispánokról stb. szólnak, csak a legritkább - mondhatni kivételes - esetben esik szó magukról a várakról. Az elbeszélő források közül kettőt emelhetünk ki. Az egyik a közeli kortárs krónikaszöveg (annak különböző variánsai), a másik pedig Anonymus jóval később keletkezett gesta-ja. 6 Az utóbbi mű kereken félszáz várat említ meg (Zmelléklet). A „Gesta" forrásértékéről formált többségi véleménnyel egyetértve, véleményem az, hogy Anonymus írói tehetségére és - saját korában rendkívül figyelemre méltó - földrajzi, történelmi tájékozottságára alapozva konstruálta meg az új haza birtokba vételének „történet"-ét. Ha az általa tárgyalt várak jegyzékét végignézzük, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy valamennyi erőődítmény a vizsgált korszakba tartozik (már amelyikről kézzelfogható ismerettel rendelkezünk), azonban csak Nyitra tekinthető biztosan fennállt honfoglalás előtti várnak. Vagyis Anonymus gondosan ügyelt arra, hogy saját korához képest köztudottan réginek számító várakat szerepeltessen történetében. Közös erénye a krónika-szövegekkel, hogy korántsem csak ispáni központként meghatározható erősségeket említ. Ha semmilyen terepismerettel sem rendelkeznénk, akkor is - ha másból nem, az idézett elbeszélő forrásokból - tudnánk, hogy ellentétben a felületes szakmai közfelfogással, kezdettől számolhatunk különféle funkciójú várakkal, köztük magánvárakkal is. 2 Györffy Gy., 1984.; Györffy Gy., 1987.;Kristó Gy., 1988.; Sándorfi Gy., 1985.; Sándorfi Gy., 1989.;FeldL, 1990. 3 Kristó Gy., 1988.; Dénes J., 1990. 4 Györffy Gy., 1960.; BárcziG., 1951 .;KwnorovitzB., 1964;Marsina,R. 1971. 5 Pesty E, 1882.; Kristó Gy., 1988. 6 Képes Krónika: Szentpéteri, E. 1937-1938. 1.239-500.; Képes Krónika Bp. 1986. (Bellus Ibolya fordítása); Anonymus: Szentpéteri, E. 1937-1938. 1. 33-117.; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk.: Györffy György Bp. 1975 2 (Pais Dezső fordítása) 7 Györffy Gy., 1988.; Vékony G., 1991. 418