A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

DÉNES József: A honfoglalás és az államszervezés korának várai

A HONFOGLALÁS ÉS ÁLLAMSZERVEZÉS KORÁNAK VÁRAI DÉNES JÓZSEF A 10-11. század magyarországi várait régóta kutatja a hazai és a külhoni történészés régésztársadalom. Több-kevesebb információ összegyűlt a Kárpát-medence kora középkori erődítményeivel kapcsolatban. Kisebb hányadukról modern várfelméréssel rendelkezünk, néhányukban régészeti kutatás is folyt. Általánosságban elmondhatjuk viszont, hogy a rendelkezésünkre álló kép meglehetősen egyenetlen élességű. A 20. század határmódosulásai miatt az egykori államterület jó kétharmada a szomszédos országokhoz került. Sajnos mindez erősen rányomta a bélyegét a vizsgált korszak erődítményeinek kutatására is. Az egyes nemzetek régészei, történészei sokszor egyoldalúan - történeti prekoncepcióktól vezettetve - közelítették meg a korabeli történelem, benne a várak kérdéseit. Az ún. államnemzetek elkezdték keresni régmúltbeli előzményeiket. Ennek köszönhetően mind a Szlovákiához, mind a Romániához került területeken jelentős mértékű topográfiai és feltárási munkálatok indultak (a többi szomszédos országra ez a megállapítás - Ausztriát kivéve - kevésbé érvényes). Mindettől jórészt függetlenül - az egykori Magyar Királyság területének többi részét elfoglaló „utódállamok" kutatásával nem túl szoros kontaktusban - az elmúlt évtizedekben a mai Magyarországon is kiterjedt kutatásokról számolhatunk be. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy lett-légyen volt bármilyen mélységű és igényességű egy-egy terület kutatottsága, hiányzott az egész Kárpát-medencét azonos megközelítéssel áttekintő szemlélet. Most kezdődtek meg „A történeti Magyarország várai" című program munkálatai, melyek arra hivatottak, hogy a teljesség igényével rendszerezzük és áttekinthetővé tegyük az egykori országterület várairól és egyéb erődítményeiről eddig felhalmozott ismeretanyagot. Ennek első részeredményeit mutattuk be a Magyar Várkutatók Egyesületének alakuló ülésén, 1992. március 28-án Budapesten (A magyarországi várak jegyzéke; A magyarországi várak atlasza. Összeállította Dénes József és Molnár Gyöngyi. Kézirat. Szombathely, 1992). A kb. 4500 erődítmény adatainak számítógépes feldolgozása megkezdődött. A folyamat végeredményeként egy „várlexikon", egy részletes atlasz, illetve egy a várfelméréseket és alaprajzokat bemutató kötet fog elkészülni. Ezek a megkezdett feldolgozások bátorítottak arra, hogy egy mégoly gyarló kísérletet tegyek a címben foglalt korszak magyarországi várainak összeállítására és értelmezésére. A várak mennyisége A honfoglalás és államszervezés korának, a nagyjából 900 és 1050 közé tehető időszaknak a későbbi korokhoz viszonyítva kevesebb várat tulajdoníthatunk. Számukat illetően a legtöbb kutató - a téma alaposabb vizsgálata híján - úgy nyilatkozna, hogy az a jelzett korszak utolsó harmadában 50 körül mozoghat. A korábbi időszakot, a 10. száza1 NovákiGy., 1963.; CsorbaCs., 1974.; NovákiGy., \915.;NovákiGy.-SándorfiGy., 1984.;NovákiGy., 1988. 417