A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból
tették a lószerszám szíjazatának egyetlen ékességét. A karosi 11/14., 11/36. és a III/8. sírokban e lemezkék minden esetben a lócsontok, ill. a kengyelpár és a zabla környékén feküdtek. Csekély számuk miatt - általában 1-2, ritkábban 5-6 db - sem egykori pontos helyüket nem tudjuk meghatározni, és rangjelző tárgyként sem jöhetnek számításba. A Kárpát-medence honfoglaló sírjaiból való felgyűjtésük lehetőségét erősen korlátozzák azok a leletek, melyek nem pontosan dokumentált régészeti ásatás során kerültek elő, hiszen ilyen lemezkéket számtalan esetben használtak ruhadíszként is. Az ismertetett leletek túlnyomó többsége olyan férfiak sírjaiból került elő, akiknek a felszereltsége szablyájuk, veretes övük révén kiemelkedik közrndű társaik sorából. Karoson a II. temetőből ismerünk két olyan sírt is, amelyekből a lószerszámra varrott átfúrt ezüst pénzek láttak napvilágot. AII/7. sírban íjas, tegezés harcos nyugodott, a négy arab dirhem a lócsontok között feküdt. A sír feltehetőleg korabeli rablásnak esett áldozatul, a bolygatás a felsőtestet érintette. A 11/15. sírban nyugvó serdülő lányka egyetlen mellékletét melléje helyezett, felszerszámozott lova képezte (27-28. kép). Kantárjára, szügyelőjére, és farmatringjára 20 db pénzt varrtak, valamennyi Berengár imperátor (915-924) páviai vereté. Mindössze egyetlen, átfuratlan érme - Berengár rex (888-915) - nem tartozott a lószerszámhoz, ezt az emberi koponya jobb oldalánál találtuk. Lószerszámra varrott nagyobb mennyiségű érmék, ha nem is túl gyakran, de a Kárpát-medence más X. századi sírjaiban is előfordulnak. Az idézett leletegyüttesekben előkelő férfiak nyugodtak, mellékleteik és társadalmi besorolásuk nagyjából azonos azokkal a társaikkal, akik ezüst lemezekkel díszítették lovuk kantárját. Sorukból egyedül a benepusztai lelet emelkedik ki, ebben azonban, mint láttuk, öntött lószerszámveretek is voltak. A karosi II/7. sír külön érdekessége, hogy itt találtunk először viszonylag nagyobb számú arab dirhemet lószerszámdíszként felhasználva. Egészen egyedi a 11/15. sír, ugyanis női sírban korábban még csak ezt megközelítő mennyiségű érme sem került elő, főként nem lószerszámdíszként. Ennek ismeretében mindenképpen indokoltnak tűnik az a felvetés, mely szerint e sír ugyanabba a kategóriába sorolható, mint azok, amelyekben rozettás véreteket találtunk, s a nagyszámú érme voltaképpen a rozettás díszítményeket helyettesíthette. 121 A teljesség igénye nélkül néhány ezüst lemezes kantár: Az algyői 37., 52., és 92. férfi sírokban téglalap alakú kantár, ill. kerek és ovális nyeregtakaró díszek: Kürti B., 1978-79. 341; Fonyód-Magyar B. Ált. Iskola udvarán lelt sírban ezüst lemezekből kivágott csíkok voltak a lószerszámon: Rég. Füz. Ser. I. No. 42. 1991. 53., Gádoros 3. és 4. sírban szintén ezüst lemezek, utóbbiban levél alakú csüngővel: Fettich N., 1937.102-104; Bálint Cs., 1974. 41., 26. kép; Kunágota 2. sír: A lókoponyán 5 db arany lemez feküdt: Móra F., 1926. 123-135; Mindszent-Koszorús dűlő 2. sír: Az emberi koponya mellett kengyelpár és oldalpálcás zabla kíséretében 21 db átfúrt téglalap alakú lemezt találtak: Csallány G., 1941. 182-192; Naszvad-Partok dűlő 2. sír: A lócsontok mellett 14 db szív alakú és 2 db kerek átfúrt ezüst lemezt tártak fel: Szőke B., 1941. 214-224., IV.t. 6-10. 15-29., Szeged-Jánosszállás 5. sír: A lókoponyán szív alakú, átfúrt, ezüst lemezekből kivágott díszek feküdtek: Dienes /., 1959. 153-155; Szolnok-Strázsahalom: A tarsolylemez, övveretek, dirhem kíséretében szórványként előkerült szív alakú átfúrt ezüst lemezeket a fentiek ismeretében lószerszámdíszeknek tarthatjuk: Fettich N., 1937. LXIV. t.; Tamaörs-Rajnapart 6. sír: Fiatal fiú lovas sírjából (kengyelek, zabla, nyereg fa része, ruhadíszítő arany szalagok) 28 db három-, négy- és ötszögű ezüstlemez, valamint két levél alakú lemezes csüngő (egyikük közepén aranyozott bemélyedés) került elő, valamennyi a lócsontok mellett. Közöletlen, Szabó J. Gy. ásatása. A fent ismertetett leletek - a gádorosi 4. sír kivételével - valamennyien férfisírokból származnak. 122 Révész L., 1989.35-36. 123 Bátorkeszi-Papajtó 5. sír: A lókoponya mellett 8 db érme feküdt, Berengár rex (888-915), Provance-i Hugó (926-931), P. Hugó-U. Lothár (931-945)és U. Lothár (945-950) veretei. A sírban tegezés harcos feküdt; Ladán ybene-Benepuszta: Mint már említettük, a gazdag vezéri sírból állítólag 30^40 érme került elő, a 12 megmaradt pénz záró érméje Berengár imperátor és X. János pápa (915-924) vereté. A pénzek egy része a lószerszámon is lehetett: FettichN., 1937.68; Kenézlő 1.11. sír: A veretes övvel, tegezzel, íjjal eltemetett harcos lovának csontjai és lószerszáma mellől 1.7 db ezüst érme ismeretes, a záró veret P. Hugó-II. Lothár (931-945) pénze: Jósa A., 1914. 315-318; Kiskunfélegyháza-Radnóti u.: A tarsolylemezes, íjas, tegezés, baltás harcos sírjában 39 érmét találtak, zömük (29 db) kétségkívül lószerszámhoz tartozott, egy kisméretű kantárrózsával együtt. A lelet záró érméje: Burgundi Rudolf (922-926) vereté: H. Tóth E., 1974. 122-126; A X. századi magyar sírokból előkerült érmékről összefoglalóan Kovács L., 1989. 376