A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

jakra hajlították azokat. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a kisméretű rozetták jó részét más esetekben is a szügyelőn, vagy a farhámon helyezhették el. A fentiek fényében nem tudjuk pontosan meghatározni azt sem, hogy a 11/53. sír kis­méretű rozettái a kantáron voltak-e, avagy a szügyelőn, ill. a farhámon. Az azonban bi­zonyosnak tűnik, hogy a 11 db ónozott, levél alakú veret és a két kisszíjvég a kantárszíjakat díszítette. Már más rozettás készleteknél is felfigyelhettünk arra, hogy azokhoz kisebb lapos, kerek (Karos 1/12., 11/49. sírok) veretek, rozettás fejű szegecsek, vagy övveret alakú díszek is tartoznak. Ilyen díszítményeket napjainkig alkalmaz a kantárokon. Kutatásunk azonban mind a mai napig nem figyelt fel arra a tényre, hogy a nők által használt lószerszámot alkalmanként nem (vagy nem csak) rozettás véretekkel szerelték fel. Utólag ezeket meghatározni szinte lehetetlenség. A túlnyomórészt nem szakem­berek által feltárt, dokumentálatlan leletegyütteseken belül az említett veretek pontos sze­repét tisztázni - azok sokféle felhasználtsága miatt - megnyugtatóan nem lehet. Egyéb segítség híján csak a karosi leletekre támaszkodhatunk. A II. és a III. temetőben összesen 4 olyan női sírt tártunk fel, amelyekből kizárólag övvert alakú lószerszámdíszek láttak napvilágot. Közülük csak egy tartalmazott lócsontokat is (11/47. sír). H/25, sír: Az elhunyt jobb lábszárcsontja mellett találtuk a dudoros szájvasú csikó­zablát, a bal lábszárcsont mellett pedig két körte alakú kengyelt és 10 db bronz övveret alakú veretet. A veretek egy erősen ívelt sorban feküdtek, mely az egyik kengyel füléhez futott. Lószerszámdíszként történő alkalmazásukat bizonyosnak vehetjük, pontos elhe­lyezésük azonban annál nehezebb. Első pillantásra a kengyel függesztőszíja díszeinek gondolhatjuk valamennyit. Ezt azonban el kell vetnünk, mert fekvésük alapján csak az egyik kengyelhez tartozhatnának. Márpedig az nehezen elképzelhető, részint mert így a lószerszám többi, sokkal jobban szem előtt lévő része díszítetlen maradna, másrészt pe­dig mert a lovas lába a kengyel függesztőszíjának nagy részét amúgy is takarta lovaglás közben. Mivel a zabla mintegy 50 cm-rel távolabb feküdt, a kantárdíszek közé is csak fenntartásokkal sorolhatjuk: Talán a homlokszíjat és az orradzót összekötő szíjon lehettek eredetileg (11. kép). E jellegzetes verettípus (két nyújtott cseppforma a csúcsnál egy lencse alakú díszít­ményt fog közre) más X. századi magyar sírokból is ismert. Miután feldolgozásuk mind­eddig nem történt meg, röviden ismertetjük e párhuzamokat: 1. Balatonkiliti. Szórványként került elő e típus egy bronzból öntött, szélesebb válto­zata. 15 2. Ladánybene-Benepuszta. Az igen gazdag vezéri sírból 10 db nagyméretű (4,4 x 2,6 cm) aranyozott ezüst veret ismert. Méreteiknél fogva talán a szügyelőt díszíthették. 12 Felkantározva temették el az alábbi lovakat: Csoma-Sülyhegy: BellaL., 1895. 253-256., a lókoponyán három rozettás szíjvég és négy pajzs alakú veret feküdt. Mezőmegyer: BannerJ., 1943. 172-174: „A gombokat (=rozettákat, R. L.) a bal oldalon fekvő lókoponya fölött, közvetlenül a koponya csontjaira simulva, az áll felé domborodó félkör mentén, mintegy 70 cm hosszú­ságban, egymástól egyenlő távolságban, domború részükkel felfelé találták." Sikló, 1. sír: Rusu, M.-Dörner, E. 1962. 707., a ro­zetták részben a lókoponyán feküdtek, de a zabla nem volt a ló szájában, hanem mellette helyezték el. 13 Artánd-Nagyfarkasdomb: 207. sír: két kisszíjvég és 6 db gyöngyözött keretű kerek veret: Mesterházy K., 1980. 98., 5. kép; Csoma-Sülyhegy: 4 db pajzs alakú veret a lókoponyán: Bella L., 1895. 253-256.; Gádoros 2. sír: 3 db széles és 16 db keske­nyebb övveret alakú veret. (Előbbiek párhuzamait Orosházáról ismerjük, az utóbbiak párjai pedig Szentes-Borbásföldön a 15. (férfi) sírból kerültek elő. KözöleÜenek, Szabó J. Gy., ásatása: FettichN., 1937. 102-Í04., XCIII. t. 12-30., Hencida-Szerdekha­lom 5. sír: 7 db kisebb kerek veret, középen üvegbetéttel: Fettich N., 1937. 95-97., LXXXm. t. 12-18; Kenézlő-Fazekaszug II. 49. sír: 4 db rombusz alakú, középen áttört veret és háromágú levelet formázó díszek: FettichN., 1931. 9-10., H. t. 3-9., III. t. 3­5., a két bronz csatot, a négy övveret alakú veretet és a nagyszíjvéget a kengyelszíjak díszeinek véli, a három levél alakú veretet pe­dig a farhám átkötő szíjára helyezi. Utóbbiakat magam kantárvereteknek vélem. Mándok-Tetenke: Jósa A., 1897. 361-363., a leletek között övveret alakú veret is van. Németszentpéter (Sinpetru Germán, Románia): 14 kis kantárveretről tudósít Bálint Cs., 1991. 243. A kecskemét-ferencszállási és a kenézlői sírban nem voltak rozettás veretek, csak az említett kantárdíszek. 14 Kivételt képez Szőke B., 1962. 15., aki már jelezte a ferencszállási és a kenézlői lószerszámdíszek egyedi voltát. 15 HampelJ., 1907. 118. 16 FettichN., 1937. 67-72., XXXIII. t. 1-10. 354

Next

/
Thumbnails
Contents