A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

HORVÁTH Attila: Honfoglalás kori sírleletek Bács-Kiskun megyéből

Észrevehető, hogy a fejedelmi jellegű temetkezésre utaló magányos sírok, aranyveretes övdíszek, illetve fegyverek (amelyekre részben szórványos, részben hiteles lelőhelyek alapján máshol van adatunk) a Duna-Tisza közén és Bács-Kiskun megyében még csak hírből sem ismeretesek. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a máshol ritkább magányos temetkezésekben is csak a rangosabb középréteg sírjait szabad keresni. Anyagukból ugyanis a vezető réteghez való tartozásukat nem lehet kimutatni. A magányos sírokból és a családi temetőkből származó három tarsolylemez közül kettő a középponti díszítéses rendszerű csoportba tartozik, míg a harmadik díszítetlen. A megye tarsolylemezes sírjainak kísérő leletei, amelyekről részben hiteles képet alkothatunk, korántsem támasztják alá viselőinek a fejedelmi kísérethez való tartozását. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy a Duna-Tisza közén, az azt kelet-nyugati irányban kettészelő útvonaltól eltekintve sem délre, a Vajdaság és a gazdagnak számító Szeged környéki leletek között, sem az attól északra előkerült rangos férfisírokból (pl. Zemplén) tarsolylemezek ezidáig nem kerültek elő. A betelepülő honfoglalók kezdeti leletgazdagsága után úgy tűnik fokozatos elszegényedés megy végbe a területen. Az aranyozott ezüst lószerszámokat például kezdetben a zsákmányolt, átfúrt ezüstérmékkel helyettesítik (7. kép 9-13.), majd a felszabdalt ezüstlemezek (12. kép), és ezüstözött bronzveretek (1. kép) váltják fel az értékesebb leleteket. Hasonló ütemben gyérül, - és nem csupán a társadalmi ranglétrán lefelé haladva, hanem időrendben is - a sírokba helyzett fegyverek aránya. Mindez talán tükrözheti azt az ismert tényt is, amely szerint a központi szállásterületet elfoglaló fejedelmi törzs egyre kevésbé vállalt részt a kalandozó hadjáratokban, s úgy tűnik, egyre kevésbé részesült a zsákmányokból. Előfordulhat azonban, hogy a kalandozások lezárulásával, illetve a fejedelmi hatalom átmeneti gyengülésével is összefügghet ez a jelenségsorozat. A megyében és az ország más területein végzett újabb kutatások is azt igazolják, hogy érdemes a magányos sírok és esetenként a kisebb temetők környékén tovább kutatni, mivel egy-egy kisebb csoport nagyobb távolságokra is elhelyezkedhet egymástól, illetve egy-egy lelőhely temetője több részre is tagolódhat. A legújabb feltárások, leletmentések eredményei a megyében is igazolták, hogy további honfoglalás kori sírok, illetve temetők felbukkanására lehet számítani. Nem lenne haszontalan néhány régi lelőhely újbóli azonosítása sem, illetve további kutatásokat is érdemes, sőt kívánatos lenne folytatni. 62 Megjegyzendő még, hogy ezen fegyverek ezüstveretes változatukban sem kerültek elő a területről. 6 3 Fehéregyháza-Izsák-Kiskunfélegyháza-Túrkeve 64 Ennek a képnek a megye lelőhelytípusainak rangos sírjai sem mondanak ellent. Közülük jelentősebben csak a balotaszállási női sír különül el. Itt szeretném megjegyezni, hogy a fent jelzett útvonaltól északra előkerült budapest-farkasreti veretes tarsolyt, mivel a Duna túlpartjáról került elő, már nem számítom ehhez a körhöz tartozónak. 65 Balotaszállás, Benepuszta, Izsák, Kiskunfélegyháza-Határdomb 66 Kiskunfélegyháza-Radnódi út 67 Kecel-Lehoczky tanya, Oregcsertö-Csornapuszta, ismeretlen Ih. Kalocsa környéke stb. 68 NyárlSrinc-Bogárzó 69 Jó példák erre Révész Lászlónak a Bodrogközben végzett ásatásai, illetve hitelesítő munkái. 70 Ilyenek például a Kunadacs-Köztemetö és a Nyárlörinc-bogárzói lelőhelyek. 327