A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

HORVÁTH Attila: Honfoglalás kori sírleletek Bács-Kiskun megyéből

1 £. az íj és a tegez a leggyakoribb, de előfordul az íjtegez is. Nem annyira jellemző, de van a szablya és a fokos. A három előkerült tarsolylemez közül kettő ebből a csoportból származik. Ritka viszont a nemesfém ruhadísz, amely egy férfi és két női sírból került csak elő. Hasonlóképpen ítél­hetjük meg a csontfaragasos díszű nyergek arányát, hiszen a Kárpát-medencéből eddig ismert három csonüemezes nyereg közül kettő ezen a területen került elő. Az országos átlaghoz hasonlóan itt is gyakoribb az egyszerű fanyereg sírbatétele, azonban az észlelt vagy fennmaradt famaradványok ritkák, így általában csak a kengye­lek sírban való elhelyezkedése alapján lehet meglétükre következtetni. A csoport két férfisírjából került elő érem, amelyek egyrészt a X. század elejének észak-itáliai, illetve a 924. évi franciaországi kalandozó hadjárataiból származhattak. Minkét esetben nagy számban, átlyukasztva alkalmazták őket, a kiskunfélegyházi leletek esetében, bizonyíthatóan lószerszámon. II. CSALÁDI TEMETŐK E lelőhelytípus jellemző módon elsősorban a Duna-menti hátság és az azt kísérő Ör­jeg partjain, s a dél felé fokozatosan emelkedő löszteraszokon fordul elő. Közülük feltét­lenül kiemelkedik (és az egyik legkorábbi) a tarsolylemezéről és lovas férfi sírjáról számontartott csanádfehéregyházi (Dunavecse-Fehéregyháza) temető. Ugyancsak ezt a csoportot reprezentálja az eddig leghitelesebben feltárt Madaras-Ár­vái dűlői temető ezüstveretes csizmás, áttört szarvasalakos hajfonatkorongos, inggallér­veretes, ezüstlemezes véretekkel kivert nyeregkápás, lemezkarpereces, női és fegyveres, lószerszámos férfisírjaival. Gazdag családi temetőket találhatunk az Örjeg átkelőhelyeinek átellenben lévő pont­jain, mint például a még közöletlen Homokmégy-Halom, illetve a Kecel-Vádéi dűlő le­lőhelyek. 27 A Homokmégy-halomi temető megmaradt és rekonstruálható sírjai, valamint a kalo­csai, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum feltételezhetően ide tartozó ismeretlen lelőhe­lyű tárgyainak egy része alapján elsősorban a férfisírok szembetűnőek. Egyedi mintakincsű és finomságú ezüstveretekkel és szíjvéggel ellátott fegyveröv (5. kép), fara­gott csont tegezborítások (6. kép) és szíjvég, s a lovastemetkezések viszonylag nagy szá­ma jellemzi. Csak sajnálni lehet, hogy az ötvenes évek végének, és a hatvanas évek 16 Kiskunfélegyháza-Radnóti M. út. íj és tegez. Izsák-Balázspuszta íjtegez. 17 Jankovich M., a benepusztai lelet publikálásakor a beszolgáltatok elmondása alapján kardot említ. Kovács L. azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az említett fegyver csakis szablya lehetett. Kovács L., 1980. 309-317. 18 Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út 19 Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út, Izsák-Balázspuszta 20 Ladánybene-Benepuszta, Balolaszállás, Bugac-Alsómonostor 21 Izsák-Balázspuszta, Soltszentimre 22 A Kiskunféle gyháza-izsáki úl-határdombi lelet azon ritka kivételek közé tartozik, ahol megmaradtak a faszerkezet egyes elemei. Bálint Cs., 1977. 39-41. 23 Ladánybene-Benepuszta, Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út. GedaiL, 1972. 16-75.; H. Tóth E., 1974. 116-122.; Kovács L., 1985. 36-51. 24 KadaE., 1912.327-329. 25 Kőhegyi M., 1980. 205-241. 26 Horváth M. A., 1989. 84-107. Az itt előkerült leletek egy részét Cs. Sós Ágnes tárta fel, illetve mentette meg, s bocsá­totta a rendelkezésemre, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani neki. 27 FettichN., 1937. 104-107. 28 Palmettadíszes csont tegezszájlemezek. A szóbanforgó tárgyat Dienes István fogja közzé tenni a közeljövőben. Itt sze­retnék köszönetet mondeni neki, amiért az általa rekonstruált tárgy rajzát a rendelkezésemre bocsátotta. Dienes /., Rovásjelek egy honfoglalás kori tegezszájon (megjelenés alatt). 324

Next

/
Thumbnails
Contents