A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
SZENTPÉTERI József: Kígyómotívum a griffes-indás népesség hagyatékában
lön csoportba tartoztak, míg a másik részük - Lengyel Imre professzor tragikus távoztával - már nem kerülhetett besorolásra. A félbeszakadt szerológiai elemzések segítsége nélkül egyelőre nem kaphatunk kielégítő választ a fenti kérdésekre. Bízom azonban abban, hogy a társtudományok különböző módszereivel ilyen mélységig is képesek leszünk majd egyszer értelmezni a régmúltból ránk maradt tárgyi hagyatékot. Pikkelydíszes lószerszámveretek Az övvereteken kívül egy jól körülhatárolható körben pajzs alakú, némelykor préselt, ám legtöbbször öntött, aranyozott bronz pikkelydíszes szügyelű- és farhámdíszek kerültek használatba a késő avar kor legvégén. Hálómotívumra emlékeztető díszítésű kis kúp alakú veretek is megjelennek (vö. csótáros paripák), más esetben nagyfáiéra körszegélyén is feltűnik a pikkely díszítés (Komarno-Lodanice/Révkomárom-Hajógyár 149. sír). A pikkelydíszes lószerszámveretek területi elterjedése sokkal szűkebb, mint az öwereteké, konkrét átfedésre alig van példa! Olyan lovas, ahol az övveretek és a lószerszámveretek között is van pikkelydíszes, eddig csak egyetlen akadt Komamo-Lodanice/Révkomárom-Hajógyár 78. sír. A szóban forgó lovasok legtöbbje aranyozott véretekkel rendelkezett, az adott közösségben a legelőkelőbb férfiak közé tartoztak. A női hozzátartozóik lovait kisebb méretű, de hasonlóan gazdagságra valló veretsorok díszítették. Egyéb pikkélymotívumos tárgyak A nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsóján levő medailon-ábrázolások pikkelydíszes keretben jelennek meg. A keretezés megoldásának ilyen módon való magyarázata (tekergőző kígyók által közrefogott felületek) nem zárja ki a kobaktök felfüggesztési módjára vonatkozó korábbi elméletet. Figyelemre méltó viszont az arany korsó ilyetén kapcsolata a kígyóval, emlékezzünk vissza: a két ismert kígyós temetkezés is valamilyan szinten edényhez kötődött. A pikkelydíszítésre egyébként más rangos étkészletnél is van példa: a vrapi aranykincs két kelyhének felületét szintén pikkelymotívum borítja. A régészeti leletegyüttesek áttekintése alapján az a következtetés szűrhető le, hogy az avar kori kígyótiszteletre utaló tárgyak szinte minden társadalmi réteg anyagi emlékeihez hozzátartoztak, hiedelemviláguk szerves részét képezhették. A kígyóáldozat igen ritka temetkezési szertartás lehetett, bár ásatási tapasztalatlanság is akadályozhatja a nehezen észlelhető apró csontok megfigyelését. Bizonyára sokféle anyagon és használati tárgyon is lehettek hasonló ábrázolások (kezdve a mindennapi eszközöktől a hatalmi jelvényekig, szimbólumokig), de ez a körülmény még nem feltétlenül jelentett szoros kapcsolatot a különböző, kígyókhoz fűződő hiedelemréteg között - az eltérő népek, népcsoportok az eltérő történeti korszakokban más-más hangsúlyt adhattak ugyanazon jelenség értelmezésének. 42 Közöletlen, Trugly Sándor szíves szóbeli közlése, s. a. 43 tilinská.Z. 1990. 44 A nagyszentmiklósi kincs és a komarom-hajógyári leletanyag motívumkincsének összehasonlításakor hasonló értelemben Trugly S., 1985. 59., 47. j. -utalva a pikkelymotívumok lószerszámveretek és a 2. sz. korsó pikkelymintái közötti összefüggés korábbi megfigyelésére: Szőke, B. 1961. 45 CsalogJ., 1957. 46 Legutóbbi közlése: WernerJ. 1986. Taf. 6. 47 Megköszönöm Dévai Nándorné rajzoló és Kádas Tibor fotós kollégáimnak gondos munkájukat. 231