A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

ISTVÁNOVITS Eszter–KULCSÁR Valéria: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében

alakulhatott ki, de adott esetben elsősorban nem Pannoniára kell gondolnunk, hiszen már a krími szarmata temetőkben sem szokatlan ez a fajta melléklet. Kivételképpen előfordul, hogy a halott kapott ékszeres ládikát, de a tükör tőle függetlenül és törve került a sírba (Nagykőrös-Gogányi rét). Az ép és törött darabok térképre vetítése azt mutatja, hogy a törött illetve rongált tükör elfemetése általánosan szokásban volt az egész Alföldön, míg az ép példányok főként a Duna-Tisza közén kerültek elő és nagyobb koncentrációjuk mutatható ki Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékén. Kronológiai különbségeket nem sikerült felfedeznünk a két szokás között. Az ép tükröknek a Kiskunság K-i részén tapasztalható sűrűsödése (a kis esetszám miatt) lehet véletlen is, vagy pedig egy olyan népesség hagyatéka, amely kevésbé ragaszkodott a hagyományokhoz, mint szomszédai. Az újabban előkerült leletek arról tanúskodnak, hogy a korábbi rítus - a tükör öszszetörésének vagy megcsonkításának szokása - a nomád tükröket használó szarmatáknál/alánoknál nem tűnt el a sztyeppén, s a Kaukázusban is elterjedt volt. A nomád tükrök többsége a Kárpát-medencében is törve került sírba. A legnépesebb csoportot a tükörtöredékek sírbahelyezése jelenti (2.kép B,G). A nomád tükrök közül biztosan e csoporthoz sorolható sírleletek a következők: Balsa

56 Gross-Harrass 57 Hódmezővásárhely-Sóshalom Laa a.d.Thaya Mád Miszla Muhi-Kocsmadomb RakSice Szabadbattyán 2. sír Szabadbattyán 16. sír Szob 1. sír Zalkod Ugyancsak törve került sírba a strazei közép-ázsiai típusú, némileg más jellegű tükör, valamint a gepida együttesek közül Magyartésen volt törött Csmi-Brigetio típusú példány töredéke. E lelőhelyek két földrajzi egységben tömörülnek, az egyik a Felső-Tisza-vidék, a másik a Dunántúl északi része és a Duna északi mellékvizeinek vízgyűjtő területe. Egy másik - ugyancsak népes - csoportot alkotnak azok a temetkezések, amelyekben az egész tükröt megtaláljuk, de összetörve (2.kép D,I). 54 Bogdanova, N.A.l989. 53-54. 55 Silov, V. P. 1959. rísz 62/16.: Kalinovka stb. (Ellentétben Werner.J. 1956. akkori ismereteivel.) 56 A darab lelőhelye bizonytalan. Ld. a katalógust! 57 A tükör rendkívül rossz állapotú, s az egész lelet töredékesen került a múzeumba. így nem egyértelmű, hogy eredetileg is törve került-e a sírba. 58 Csallány D., 1961. 40. CVI. 3. 59 Elsősorban a Morva és a Thaya völgye fontos itt. Ez az alacsony fekvésű" terület, mely beékelődik a hegyek közé, sajátos szerepet játszott a népvándorlás korban, s különösen az V. században. Csupán emlékeztetnénk arra, hogy a kúpos pajzsdudorok esetében is éppen ez volt az a régió, melynek leletei a Kárpát-medence és az északi területek közötti útra utaltak -Istvánovits EKulcsár V.,1992. Nem lehet véletlen ezek után az sem, hogy a fentiekben vázolt leletegyüttesek rendre tartalmaznak több-kevesebb borostyángyöngyöt, aminek divatja a tárgyalt időszakban egyik virágkorát élte. Az itt élő lakosság továbbra is használta a borostyánutat, s megtelepedtek az út mentén. 60 Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az esetben sokkal nagyobb a bizonytalansági tényező, mivel nem minden esetben egyértelmű, hogy a temetés előtt törték-e össze a tárgyat vagy a találás után. (Egyébként az előző csoport esetében is előfordulhat, hogy későbbi élete során vesztek el a tükör töredékei.) 17