A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SIMON László: Adatok a szablyák kialakulásáról

Különféle faanyagból készítették a markolatvasra egy vagy két szegeccsel felerősített borítást és a két lapból összerótt, vájatolt kardhüvelyt (Visegrádon enyves égerből, illetve magyar hársból). Ez utóbbit valamilyen bőrrel is beburkolták, amely száradás után maga is összeszorította a hüvely két részét. Az ismert korai avar kardok 1/3-át a tulajdonos vagyonának és rangjának megfelelő anyagú és minőségű, nemesfémből készült véretekkel díszítették. Rendszerint a markolat végét és - ha volt, a keresztvassal együtt - a tövét, a hüvely torkolati és függesztőfülek melletti részét, továbbá annak végét fedték be arany, gyakrabban ezüst, olykor bronz díszekkel. A gyöngysordíszes (pl. Kecel, Kecskemét, Nagykőrös, Zsámbok) vagy bordázott (Deszk G. 8. sír, Csengéié, Gátér 212. sír) szalaggyűrűk és a közéjük illesztett sima lemezek harmonikus megjelenésű elrendezése esztétikai élményt is adó egységes külsőt nyújt a korai avar kardok egy csoportjának. A hüvelyében nyugvó kardot a torkolat alatt és attól 30-36 cm-rel lejjebb a tokhoz egy vagy két szalaggyűrűvel felerősített függesztő szerkezet, általában vaskarika (Kishegyes/ Mali Idős 72. sír ), vagy félkörbe hajlított pánt (Kiskőrös, város alatti temető 9. sír ) segítségével rögzítették az övről lecsüngő szíjakhoz. Nemesfém veretes kardok tartószerkezetét a tokhoz két pánttal felerősített P alakú (Dabas-Paphegy, Kunmadaras, Törökbálint) vagy hármas ívelésű (Kunszentmiklós-Bábony, Bocsa, Nagyolaszi/Mandjelos) arany, ill. ezüst borítású bélésfához rögzítették. A korai avar kardok díszítésének ezek az elemei egymástól különböző közép- és belső-ázsiai hagyományokat tükrözve egyúttal jelzik a korai avarság két fő népi összetevőjének őshazáját is. A továbbiakban a méretek és a vágóélek viszgálatával próbálom érzékeltetni a korai avar kardok tipológiai fejlődését. A számba vehető méretek közül a penge és a markolat együttes teljes hosszúságát, valamint a penge legnagyobb szélességét vizsgáltam. Mivel a méretek és a keresztvas megléte vagy hiánya között összefüggés nincs, ennél az elemzésnél az I—II. és a HI-IV. típusú fegyvereket összevontan egy-, ill. kétélű fegyverként tárgyalom. A kardok cm-ben megadott méretadatait - néhány fontos kiegészítő információval együtt - a függelékben közlöm. Az ismert hosszméretek közül 24 vonatkozik egyélű kardra. Ezek súlyozott számtani középértéke 92,7 cm, a leggyakoribb hosszúság 83,1—95,9 cm-es határértékek közé esik; az összes vizsgálható egyélű fegyverből 17 darab, vagyis 70,8% sorolható ide. 18 kétélű kardnak ismerjük a hosszúságát, ezek számtani középértéke 95,1 cm. A leggyakoribb hosszúságú kétélű kardok a 90,1-100 cm-es paraméterek közé esnek. Ezek száma (11), az összes ismert hosszúságú kétélű kard 61,1 %-a. 32 egyélű kardnak ismertem a legnagyobb pengeszélességét. Ezek számtani középértéke 3,3 cm, míg a leggyakoribb pengeszélességi méretek a 3,0-3,9 cm-es határok között mozognak. Ide 20 fegyver tartozik, ami az összes ismert adat 62,5%-a. A kétélű kardoknál 32 legnagyobb pengeszélességi adatot ismertem. Ezek súlyozott számtani középértéke 4,4 cm. A leggyakoribb pengeszélesség 4,0-4,9 cm között mozog. Az ide sorolható leletek száma 19, ami az összes ismert adat 59,3%-a. Sajnos rendkívül kevés, mindössze 33 azoknak a kardoknak a száma, amelyeknél mindkét méretadat ismeretes. Ezek közül 14 egyélű, 17 kétélű, továbbá egy fokéles fegyver, valamint egy olyan lelet van, amelynek nem ismerem a vágóélét. (Ez utóbbit kényszerűségből, a fokéles kardot pedig azért hagytam ki az elemzésből, mert jelenléte nem 20 Simon L., 1983. 41. a további irodalommal 21 Gubitza K., 1907. 358-359. 22 Horváth T., 1936. 36.; Fettich N., 1937.127., CXXVJI. t. 8-10. 23 A kardfűggesztóTc típusaihoz 1. Bálint Cs., 1978. 183-186.; Bóna I., 1980. 49, 51.; Ambroz, A. K. 1986.; Garam É., 1990. 254-256.; Simon L., 1991. 191-192. 24 A statisztikai számítások kidolgozásában kollégám, Faikas Péter volt segítségemre. Hasznos tanácsait ezúton is köszönöm. A függelékben az aláhúzott adatok rekonstruált méretekre, ill. csak valószínűsített információkra vonatkoznak. 173