A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SIMON László: Kőpakolásos temetkezések a biatorbágyi avar temetőben (előzetes jelentés)

327. sír Bolygatatlan, koporsós női sír. A lekerekített sarkú téglalap alakú sírfolt T: ÉNy 284°, H: 225, Sz: 76-90, Sm: 85 cm. A háton, nyújtott helyzetben fekvő váz jobb könyöke és a sírfal között 1 követ találtunk (19. kép). Lelet: dinnyemag alakú gyöngyök, vascsat. 336. sír Bolygatott női(?) sír. Az enyhén trapéz alakú sírfolt T: ÉNy 298°, H: 218, Sz: 58-74, Sm: 91 cm. A sírgödör déli, hosszanti fala mellett a sírfénektől 16 cm-re 180 cm hosszan húzódó kőpakolást figyeltünk meg (20. kép). Lelet: kölesgyöngyök, bronzcsat, vas- és bronzkarikák. 375. sír Erősen bolygatott, koporsós női(?) temetkezés. A lekerekített sarkú téglalap alakú sírfolt T: ÉNy 311°, H: 201, Sz: 90, Sm: 60 cm (18. kép 3). A sírfenék közepén, a vázcsontok alatt 1 nagyobb követ találtunk. Lelet: bronz fülkarika. A dózerolt felszínen szétszórtan található kövek szerint számuk ennél biztosan nagyobb lehetett. A szó klasszikus értelmében vett kőpakolásról nem beszélhetünk, miután a 327. női sír kivételével valamennyi ilyen temetkezés bolygatott volt. A kövek elhelyezkedésében rendszert nem találtunk: néhol közvetlenül a sírfolt megfigyelési szintje alatt (75., 77., 100. sír), máskor a gödör közepe táján (116., 264., 295. sír), esetenként a sírfenéken, a váz magasságában kerültek elő (116., 117., 125., 128., 253., 258., 312., 336., 375. sír). A kövek vázhoz viszonyított helyzete szintén változó: a koponyától a lábfejig mindenütt előfordulnak. Temetőn belüli elhelyezkedésük és leleteik alapján nem beszélhetünk egy, a többi sírtól élesen elkülönülő csoportról (22. kép). Időrendjükkel kapcsolatban ugyanezt mondhatjuk. A sírban talált kövek száma 1 és 22 között mozog. Néhány faragott példányt is találtunk közöttük, ezek nyilvánvalóan a közeli római településről származhatnak. Legszebb, már majdnem kőpakolásos temetkezésnek tűnő jelenség a 264. lovassírban figyelhető meg. Valamennyi dokumentált adat felnőtt sírból származik. A Kárpát-medencei kőpakolásos sírok problematikája elterjedési területük miatt a Keszthely-kultúra népességével kapcsolatban merült fel. A legtöbb ilyen sírt KeszthelyFenékpusztáról közöltek. Kőpakolásos temetkezéseket ismerünk még Alsópáhokról, Keszthely-városi temetőből, Keszthely-Dobogóról, Lesencetomajról, Cserkútról, valamint a kultúra törzsterületétől távolabbi vidékekről: Sopron-Présháztelepről, Sop12 13 14 ronkőhidáról Komáromból, Kassazsebesről és Biatorbágyról. 5 Sági, K. 1961.; Cs. SósÁ., 1961.; Barkóczi, L. 1968.; MüllerR., 1987. 6 Lipp V., 1884. 9.; Kovrig /., 1958. 70-71. 7 Lipp V., IZMAI. 8 Uo. 9 Peremi Á., 1991.157. 10 Kiss, A. 1977. 20. 11 Tomka P, 1969. 64., 4. ábra; 67., 6. ábra; 72., 8. ábra 12 Törők Gy., 1973. 29., 18. ábra, 33., 4. t. 2. (130. sír); 30, 33. (142. sír) 13 Trugly.A. 1987. 256., Abb 3:8. (30 sír); 260., Abb. 5:4. (47. sír); 262,274, Abb. 6:4. (57. sír) 14 Budinsky-Kricka, V.-Tocik,A. 1991. 22-23. (84. sír); 36., Abb. 12. (148. sír); 76., Abb. 30. (394. sír). - Néhány újabb adat: Pilismarót-Basaharc 26., 30., 47., 71., 77., 142., 173., 232. sír [N. Fettich: Das awarenzeitliche Graberfeld von PilismarótBasaharc. Bp. 1965.25., Abb. 29:1., 25. Abb. 29:5., 31., Abb.43:2., 37., Abb. 55:10., 39., Abb. 58:2.,Taf. XX:3., Abb. 95:1., 78., Abb. 136.] Vácrátót-Papkút [Dinnyés I.-Kővári K.-Kvassag J.-Miklós Zs.-Fettatnanti S.-Torma /.: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (XIII/2. kötet). Bp. 1993. 533. 146