A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

FÁBIÁN J. Gyula–RICZ Péter: Újabb adatok az avarok úgynevezett reflex íjáról (Íjtanulmány a bácskai avar kori leletek alapján)

ÚJABB ADATOK AZ AVAROK ÚGYNEVEZETT REFLEX ÍJÁRÓL (íjtanulmány a bácskai avar kori leletek alapján) FÁBIÁN J. GYULA—RICZ PÉTER Cs. Sebestyén Károly 1930-ban megjelentetett munkája, amelyben fölfedte, hogy az avar kori sírokban található csontlemezek merevítőként szolgáló íjveretek megnyitotta az avar kori íj rekonstruálásának a lehetőségét. Mégsem ezen az úton haladt tovább a csontlemezekkel merevített összetett íjak kutatása, mivel a figyelem a honfoglalás kori magyar íj felé fordult. A honfoglalás kori magyar íj elvi rekonstrukciója és ennek leírása szintén Cs. Sebestyén Károly nevéhez fűződik, őt követően László Gyula is foglalkozott a témával, később pedig elkészültek Jakus Kálmán majd Fábián Gyula íjrekonstrukciói. Ezután U. Kőhalmi Kataün átfogó munkája gazdagította a témakört felvázolva a nomád íjak fejlődési fázisait és összefüggéseit. Az ismeretanyag bővülésével mind több jel mutatott arra, hogy az íjkutatas kezdeti szakaszában született, később pedig tényként elfogadott több megállapítás is kétséges. Csak egy példát említünk: már Fábián professzor sem olyannak készítette el honfoglalás kori íjrekonstrukcióit, amilyennek Sebestyén fölvázolta. Egyrészt nem csinálta őket olyan erősen reflexes alakúra, másrészt a hajlékony kar görbületét is másképpen alakította, úgy tűnik helyesen. Ennek ellenére az íjról kialakult kezdeti elképezlés szinte semmit sem változott. Ha azonban valaki az íj elkészítéséhez lát, rendkívül sok kérdéssel találja magát szemben. A nehézségek ellenére úgy látszik, hogy a nomád íjak közül mégis a honfoglalás kori magyar íjat ismerjük legjobban. Mint már említettük, az avar íj tanulmányozása háttérbe szorult, habár a leletanyaga sokkal gazdagabb volt, mint a magyar íjé. A néhai Jugoszlávia területén Josip Korosec, majd pedig Ricz Péter foglalkozott az avar íjjal. A rekonstrukció szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy az íjak felhúrozva vagy húr nélkül kerültek-e a sírba. A leletek alapján mindkettőre volt példa, ez azonban inkább bonyolította, mintsem egyszerűsítette a problémát. Az avar íjjal kapcsolatban felvetődő kérdések a következő négy tárgykörbe sorolhatók: 1. az íj szerkezete és működése (ismert, Sebestyén ), 2. az íj anyaga (részben ismert), 3. az íj geometriája és részletmegoldásai (bizonytalan), 4. az íj előállítási technológiája (bizonytalan). Az itt bemutatott munka alaktanulmány, a régészeti és a néprajzi kutatásokra támaszkodva a rugalmasságtan eszközeivel próbálja meg kibővíteni az avar íjról szerzett eddigi ismerteinket. Úgy véltük, hogy a felmerülő problémákat helytelen volna különböző mó1 Cs. Sebestyén Káró ly, 1931. 2 Cs. Sebestyén Károly, 1933. 3 László Gyula, 1944. 337-344. 4 Fábián Gyula, 1967. 101. 5 U. Kőhalmi Katalin, 1972. 6 Josip KoroSec, 1959. 103-117. 7 Péter Ricz, 1982.; Péter Ricz, 1983. 8 Cs. Sebestyén Károly, 1931. 127