A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

KLIMA László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél

az a tény is, hogy a történet temploni ábrázolásai nagyjából egy időben készültek, közös mintát követnek. A kereszténység előtti mitológiára való tudatos visszautalásként értelmezhető az 1270 körül készült ludaspusztai kereszt is, amelynek és más középkori emlékeknek ilyen értelmezéséről a Művészet című folyóiratban zajlott vita. A keresztet Nagykőrös határában Ludas elpusztult középkori falu templomának romjai között találták. A kereszt, egyebek között azért különleges, mert Krisztus olyan fejdísszel jelenik meg rajta, mint a nagyszentmiklósi kincs 2. korsójának hátrafelé nyilazó égi vadásza, akiről eddig azt próbáltam bebizonyítani, hogy a sötétség, a rossz jelképe, színe a fekete. (A hasonlóság még nagyobb a 7. korsó feje fölé ágat emelő alakjának fejdíszével. A két személy ugyanaz, erről tanúskodik, hogy az általuk megült mesebeli állatok feje - fülei, szakálla - lényegében azonos.) Ez a látszólagos ellentmondás azonban könnyen feloldható. A XIII. századtól kezdve a kereszten Krisztus szenvedéseiben, megszégyenülten jelenik meg: a feje fölötti négy betű arra utal, hogy ő a zsidók királya, fején a töviskorona is az igazi koronát gúnyolja ki. Ezt a töviskoronát helyettesíti valami más a ludaspusztai kereszten: a sötétséget, a gonoszt jelképező égi vadász fejdísze. így teljes és egyértelmű a Bibliában még járatlanok számára is Krisztus megszégyenülése. A fehér színnek a korai magyar állammal és kereszténységgel való összekapcsolódása konkrét helynevek értelmezésében is eligazít. A források alapján már Horváth János is jelentést tulajdonított a Fehéregyház, Fehértemplom típusú helyneveknek, a fehér színt ezekben az esetekben is méltóság- és rangjelzőnek tartotta és megpróbálta összekapcsolni azzal a nézettel, amely a fehér színt a templomok építőanyagából vezeette le. A fehér színnek az uralkodóházhoz való kötődése miatt a Fehéregyház, Fehértemplom típusú helynevek az uralkodóház valamilyen szerepére utalnak ezen helységek és egyházak alapításában. A fehér-fekete oppozíciós sémában rögtön értelmet kap két város, Székesfehérvár és Gyulafehérvár elnevezése is. Székesfehérvárról István király kisebb legendájában azt olvashatjuk, hogy különleges előkelősége miatt kapta nevét. Ez fontos adat Horváth János számára, amikor a fehér szín jelentéséről értekezik, nehezen tudja már azonban Gyulafehérvár nevét beépíteni elméletébe, mivel pár oldallal előbb éppen azt bizonyította be, hogy Fekete Magyarország a gyulák országrésze volt. Itt sincs semmi ellentmondás. A gyula azáltal, hogy István ellen fellépett, a központi hatalom szempontjából kiérdemelte a fekete jelzőt. Saját központját, Gyulafehérvárt viszont saját hatalmi igényei kifejezésére jelölte a legfőbb hatalom központjának járó fehér jelzővel. A fehér és a fekete színek használata ugyanúgy a két hatalmi centrum versengéséről árulkodik, mint más adatok. Érdekes szellemi játék lenne tovább gyűjteni különböző területekről és korokból a fehér és fekete színek jó-rossz értelemben való használatát tükröző adatokat. Nekem azonban célom ennél kisebb volt, azt próbáltam bizonyítani, hogy a népvándorlás kor egyes népeinél kimutatható a fehér és fekete színek ilyen értelmű használata és ennek a felismerésnek révén egyes történeti források eddig nehezen értelmezhető helyei válnak világossá, mégpedig olymódon, hogy szervesen beleilleszkednek a magyarság történetéről eddig felhalmozott ismereteink közé. Leírtam fehéren-feketén, a döntés az olvasóé. 50 Jankovics Jarcell 1987. 90-91. 51 Kátay Mihály 1937a, b, Tóth Sándor 1974,1975., Bosnyák Sándor 1974, Pap Gábor 1975a, b. 52 Kovács Éva 1968.43. 53 A keresztény művészet lexikona 1986.173. 54 Horváth János 1967.110. 55 SRH 1937-38. n. 396. 56 Horváth János 1967. 107., 109. 123