A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

KLIMA László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél

kronológiáját a magyar őstörténet szempontjából nyugodtan elfogadhatjuk. Az, hogy a fehér ugorok mikor jelentek meg Kijev alatt és hová tartottak, ebből a szempontból má­sodrangú kérdés. Mielőtt azonban a magyarság önálló erővé vált volna, még egy rövid ideig tartó kazár alávetettség következett. Úgy gondolom, a kazár hatalom is használta magára a fehér, a hatalma ellen fellépőkre pedig a fekete jelzőt. A források ugyan csak fekete kazárokat említenek, de a kazár főváros arab és török neve egyaránt fehéret jelentett. A keleti for­rásokban pedig szerepel az, hogy a fekete kazárok mellett van egy másik kazár csoport, amelyik fehér és feltűnően szép. A bináris oppozíció létét bizonyíthatja az is, hogy Sar­kéi erődje a szakirodalom szerint a magyarok ellen épült, az erőd neve ugyanis fehér épü­letnek fordítható, és azért illik bele rendszerünkbe, mert a magyarok, akik ellen védekezésül épült, függő, lázadó helyzetük miatt a források fekete kazárjai között keres­hetők, ha ugyan nem kizárólag őket nevezték így (is). Mindez egyben arra is rámutat, hogy a fehér és fekete színeket magukban foglaló helynevek egyes esetekben talán mégis többet jelentenek az építőanyag színére való utalásnál. Erre rövidesen visszatérek. A fehér és a fekete színeknek a korabeli eseményekben az általam feltételezett jelen­tése miatti használatát bizonyítandó, a szavárd népnevet is a szabir népnévvel való (eti­mológiailag egyébként elfogadható) egyszerű azonosítás helyett a Konstantin által megadott „fekete fiúk" jelentésében szeretném értelmezni. Ezáltal igen fontos aprósá­gok nyernek értelmet a császár fő művében, amelynek magyarokról szóló részei Bulcsú és Tormás hercegek beszámolóján alapulnak. A szöveget olvasva látható, hogy a két ma­gyar úr a népnévnek azt a jelentését, amely elárulja a magyarság valamikori függő, láza­dó helyzetét, igyekezett homályban hagyni Konstantin előtt. Ezért olvashatjuk az igazság helyett azt, hogy a magyarokat „valamilyen okból" szavarti aszfalinak nevezték. Ezzel együtt nem átallották azt is állítani, hogy a magyarok felett sem saját, sem idegen feje­delem sohasem uralkodott. Pedig a császár, amint a másik művéből kitűnik, a név jelen­tését ismerte, kérdés, hogy annak szimbólum értékével is tisztában volt-e. Ugyanezek az urak, akik saját népük története ügyében ilyen tapintatosak tudtak lenni, hatalmi pozici­óból dölyfösen minősítik a kabarokat, úgy mondják: „holmi kabarok". A kabar népnév jelentése valószínűleg lázadó, ezért a fekete szinonimájaként értelmezhető, és ennek alapján a fekete kazárok közé talán odagondolhatjuk a kabarokat is. A szavárd népnév fekete jelentése értelmezi azt is, hogy a kettészakadt magyarság Perzsia vidékén letele­pült részét miért nevezik továbbra is szavarti aszfalinak: nyilván nem tudtak megszaba­dulni az idegen függőségtől, lázadó mi voltuktól. A fehér-fekete duális osztályozó rendszer a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében az élet egyéb területeire is behatolt, de megmaradt a politikai szférában is, a ha­talom és ellenfelei megkülönböztetésére. A fehér és a fekete jelzőket a magyarok mellett a később betelepült kunokra is alkalmazták. A XIII. századi magyar krónikák már a Szkithiában élt kunokról is tudták, hogy fehér és fekete csoportjaik voltak. Ez azonban lehet, hogy csak a Kárpát-medencében később kialakult rendszer visszavetítése a korábbi időkre. Különös jelenség és a tárgyalt korban a források csak a magyarokkal kapcsolatban őrizték meg annak emlékét, hogy egyes személyek is megkaphatták a fehér jelzőt. Az Ár­39 lbn Fadhlan, Isztakhrí, Ibn Haukal, MHK 1900. 216., 235. 40 Györffy György 1977. 318. 41 Már történt ilyen jellegű kísérlet: a fekete ugorokat azonosította a szavarti aszfalival Omeljan Pritsak. Pritsak, Omeljan 1953.378. 42 Moravcsik Gyula 1950. 174-175. 43 Németh Gyula 1991. 262-265. 44 SRH 1937-38. 1. 148. 121

Next

/
Thumbnails
Contents