A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

KLIMA László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél

ták, László Gyulát igazolván, hogy ezek lényegében azonos jelentésű és eredetű duális osztályozó rendszerek. László Gyula imént idézett nézetétől eltekintve a fehér és a fekete színek jelentésének megfejtésével a magyar kutatók csak az utóbbi időkben kezdtek el foglalkozni. Tóth Sándor a szegedi Acta Historicában közölt tanulmányában hierarchikus különbségre gondolt: a fehér magyarok voltak az előkelőbbek, a fekete magyarok pedig tőlük függő helyzetben voltak. Emellett azt is fölveti, hogy a fehér-fekete színekkel a keresztény-pogány ellentétet is kifejezhették. Kristó Gyula ezzel a nézettel vitázva két évvel később a fekete magyar=kabar azonosításhoz tért vissza. Tóth Sándor válaszában visszavonta azt a nézetét, hogy a fekete szín alárendeltséget (esetleg égtáji orientációt) jelölt volna, de a fekete magyar=kabar azonosítást sem fogadta el. Uj álláspontja szerint a XI. század eleji források azokat nevezik fekete magyaroknak, akik oppozícióba kerültek az uralkodóval és a kereszténységgel szemben. A két elképzelés között nem érzek jelentős különbséget, az alávetett emberek egyes csoportjai könnyen kerülhettek a hatalommal oppozícióba. A történeti forrásokban sok népnév fordul elő fehér illetve fekete jelzővel. Ezek közül számunkra azok az adatok fontosak, amelyek önmagukban vagy más forrásokkal összevetve a fehér és fekete jelzővel ellátott etnikumok közti belső viszonyról tájékoztatnak. Ezek a következők: a legkorábbi adat a heftalitákról szól, nyugati csoportjuk fehér hun névre hallgatott. Erről a népcsoportról Prokopios leírása őrzi a legtöbb információt. A fehér hun alak előfordul a közép-perzsa szövegekben, és az indiai forrásokban is. A fehér és a fekete ugorok vonulásáról a kijevi őskrónika számol be. A szavárd és a szabir népnevek (etimológiailag egyébként elfogadható) azonosítása nagyon háttérbe szorította Biborbanszületett Konstantinnak azt az adatát, hogy a szavárd népnév fekete fiúkat jelent. A fehér és a fekete magyarokról Ademarus Cabennensis számol be. Querfurti Bruno is több alkalommal tudósít a fekete magyarokról, akik körében térítő tevékenységet végzett. Ezeknek a forrásoknak az elemzésére a későbbiekben még visszatérek. Nem törekedve az összes adat felsorolására, ebbe a körbe tartozhatnak még a követ15 kezők: a kijevi őskrónikában szerepelnek a fehér horvátok is, a saragur népnév Németh Gyula szerint fehér ogurnak fordítható, ma is létező elnevezések a qara no^ay, qara qir^iz, qara qitay sári qitay, qara qipcaq-sari qipcaq. Németh Gyula említi a Qaraqojli, Aq-qojli - 'Fekete-juhú', 'Fehér juhú' népneveket. A magyar krónikák a kunokat is fehér és fekete csoportra osztják. Tóth Sándor két tanulmányával a történettudomány lényegében már a probléma megoldásának előszobájába jutott. Bebizonyosodott, hogy a fehér és a fekete magyar elnevezések nem nyelvi vagy etnikai, hanem politikai egységet jelölnek. Ugyanez jellemző Németh Gyula szerint általában a török nép- és törzsnevekre. Ugyanakkor a fehér és a fekete magyarokról az is bizonyossá vált, hogy egy dualisztikus társadalmi struktúra két 6 Veres Péter 1976. 349-350. 7 Tóth Sándor 1983. 7-8. 8 Kristó Gyula 1985. 11-17. 9 Tóth Sándor 1987. 28-29. 10 A források lelőhelyeit ld. Czegléáy Károlynál 1954. 6. 11 Pamjatniki literatury drevnej Rusy 1978. 24-25.; MHK 1900. 216., 235. 12 De Cerimoniis 1829. 687. 13 GombosF Albin 1937-38.

1. 16. 14 GombosF. Albin 1937-38.

1.430., ül. 2569. 15 Pamjatniki literatury drevnej Rusy 1978. 24-25. 16 Németh Gyula 1991. 140. 17 Czegléáy Károly 1949a. 164-168. 18 Németh Gyula 1991. 100. 19 Kézai Budai Krónika. Képes Krónika, SRH 1937-38.

1.148. 20 Németh Gyula 1991. 104. 116