A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

megfigyelték a női sírok mellékletekben való kiemelkedését, amely a nő helyének, szerepének jelentőségét bizonyítja. Ezt az ősi anyakultusz maradványának tartják, az anya vezető szerepe megőrzésével magyarázzák.

124 A gazdagabb női sírok egy kivételével az 1970-ben feltárt temetőrészen kerültek elő, ahol a férfisírok többsége, s valamennyi gyermeksír melléklet nélküli volt, igaz, jó részüket megbolygatták. Az 1972-ben feltárt temetkezések között egy gazdag női volt, viszont a férfisírok többségében kevés számban ugyan, de került elő melléklet, s a gyermeksírok is rendelkeztek leletekkel. A temető, illetőleg feltárt részeinek korát a honfoglalástól a X. sz. 60-as, 70-es évei fordulójáig határozhatjuk meg. Használatának végét jelzi, hogy az emlékanyagban nincs S végű hajkarika, amely a X. sz. utolsó harmadában jelentkezik, sem más olyan tárgy, amely a későbbi időszakra utalna. Ez a keltezés megegyezik Szőke Bélának a köznépi temetők első csoportjára vonatkozó kronológiájával.

125 A tárgyalt temető bizonyítja a honfoglaló magyarok megtelepedését a mai Kistokaj környékén. Ezen a vidéken az Árpád-korból két települést ismerünk. Az egyik Tokaj (a mai Kistokaj), amely a Miskolc-nembeliek birtoka, és 1256-ban említik először.

126 A tőle és a lelőhelytől is délnyugatra fekvő Mályi (ma is Mályi) ugyancsak a Miskolcnembeliek birtoka volt, első említése 1234-ből való.

127 Valószínűleg az írásos adatnál mmdkét falu jóval korábban létesült. Mályitól keletre, a lelőhelytől délre feküdt a XIV. sz. elején említett, később elpusztult Déta falu.

128 A feltárt honfoglalás kori temető Kistokaj hoz fekszik legközelebb, s az eltemetettekben talán az ott élő Árpádkori lakosság őseit vélhetjük.

129 124. Mesterházy K., 1967. 152-153. 125. Szőke B., 1962.34. 126. Györffy Gy., 1987. 813. 127. Györffy Gy., 1987. 786-787. 128. Györffy Gy., 1987.770. 129. A kézirat lezárva: 1991. okt. 31-én. 73