A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”

tétlen jobb, hanem aránylag olcsóbb is annál, ezért ilyen malomkő ... nélkül egy őrlőgépezet sem érdemli a »műmalom« nevet."

7 A magyarországi francia malomköveket gyártó üzemek megalapítása összefüggött a sebesen forgó kövekkel őrlő, a vízi-, szél- és szárazmalmoknál hatékonyabban működő gőzmalmok számának a XIX. század közepén bekövetkezett növekedésével: „A gőzmalmoknak kemény kőzetből készült és a sebesebb forgás ellenére is erősen kopásálló, hosszabb élettartamú kövekre volt szükségük. Erre a célra az Európában egyeduralkodó, a franciaországi La Fertéből származó malomkövek feleltek meg, melyeket igen kemény, sok Si0

2-t tartalmazó (elkvarcosodott), több azonos minőségű kőzetdarabból készítettek."

8 E köveket eredetileg La Ferté sous Jouarre-ban készítették, de az irántuk világviszonylatban megnyilvánult nagy keresletnek ez a bánya nem volt képes megfelelni. Ezért hasonló minőségű köveket (La Ferté elnevezéssel) La Margay-ban, Epernonban, Noyent le Kotroir-ban és Vernot-ban is készítettek.

9 A francia malomkőgyártó központok sokáig uralták a világpiacot. A XIX. század közepén Magyarországon is megindult a „francia malomkö"-vek gyártása, amelyek hamarosan eredményesen vették fel a versenyt a Franciaországban készített kövekkel. E malomkövek gyártásának magyarországi „bölcső"-je az e tekintetben nagy hagyományokkal rendelkező Tokaji-hegységi településeken volt. A „francia malomkő"-vek gyártásának megindulása a Tokaji-hegységben Rájner Károlynak és Benczúr Józsefnek, a nagysárosi „műmalom" részvényeseinek két társa 1855-ben Nyugat-Európába utazott a „műmalmok" őrlőberendezéseinek tanulmányozása céljából. Utazásukról gazdag tapasztalatokkal hazatérve megbízták Hazslinszky Frigyes eperjesi tanárt és geológust, hogy Magyarországon is keressen olyan kőzetet, mint amilyenekből a franciaországi malomkövek készültek. Hazslinszky bejárta az Eperjes-Tokaji-hegységet és hamarosan kiváló minőségű kőzetet (kvarcitot) talált Fony község határában, „Breczenheim herczegnő jószágán". Rájner Károly és Benczúr József (néhány más vállalkozóval társulva) 1858 tavaszán rakatták össze Pesten az első magyarországi „francia malomkö"-vet, amelyet a Haggenmacker-féle malomban próbáltak ki. Mivel a próba sikerrel járt, még ugyanabban az évben megalapították Fonyon az első magyarországi „francia malomkő" gyárat (2. ábra).

10 Az üzemet a „Kelepcse szőlő alján" építtették fel, amelynek közelében a kvarcit mintegy 10 holdnyi területen volt megtalálható.

11 Fonyon az 1860-as évek elején 30 „helybeli ügyes magyar ember" dolgozott egy francia „művezető mester" irányításával. Akkor már 40 magyarországi és külföldi (pl. ogyesszai) malomban őröltek főnyi kövekkel.

12 Korponay János írta 1866-ban: „Fony község határában egy társulat a kovarcz-képletből jeles franczia modorú malomköveket fejtetvén és gyártatván, készítményei nemcsak a hazában, hanem a mellék tartományokban is ismertekké lőnek."

13 A főnyi üzemet „egy műmalmi vállalkozó társulat" az 1860-as évek közepén Miskolcra telepítette át.

14 7. Vasárnapi Újság 1861. 40. 8. Egey A., 1980.27. 9. Pallas Lexikon 1897. 253. 10. Vasárnapi Újság 1861. 40-41. 11. Szabó J., 1866.233. 12. Vasárnapi Újság 1861. 41. 13. Korponay J., 1866.308. 14. - rd - 1866. 482. 487