A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HOFFMANN Tamás: „Az új gazdálkodás”. Kultúrnövények és haszonállatok az Alpoktól északra

Egy másik festőnövényt, az indigót eredetileg főleg Picardiában és Normandiában termesztették, a középkorban már exportáltak belőle Angliába, de ennek véget vetett a százéves háború. Ekkor Németországból importáltak az angolok, főleg Erfurt és Jülich környékéről. Másrészt Hollandiában és Észak-Itáliában is termesztettek belőle, sőt a középkor vége felé már jelentős termőkörzete alakult ki Toulouse, Albi és Montauban környékén. A XVII. században azonban ezeken a területeken majdnem mindenütt beszüntették a kultivációt, mivel a gyarmatokról importált festőanyagok jóval olcsóbbnak és használhatóbbnak bizonyultak.

23 A középkorban már termesztették a repcét (Brassica rapa), hogy belőle világítóés étolajat nyerjenek. Flandriában 1358 óta bizonyítható művelése; az olajat antwerpeni kereskedők is forgalmazták ez idő tájt. Valószínűleg Hollandiából származtak ide hagyományai, s az több feltevésnél, hogy a XVI. században Hollandia északi részéből terjedt ez a növény Flandria, Brabant, Artois és Picardia tájaira. A század második felében a Raj na-vidék, Közép-Németország, Schleswig-Holstein, Lauenburg és Mecklenburg parasztjai kedvelték meg. Kelet-Közép-Európában azonban a XIX. század derekáig csak elvétve lehetett találkozni művelésével, s a paraszti gazdaságok csak a század második felében kezdték - konjunktúrájának áldásait élvezve - nagyobb menynyiségben termeszteni. Erre a célra Hollandiában (ahonnan már a XVI. században nagyobb mennyiséget exportáltak Angliába is) kezdték bevetni a poldereket. E sikereken felbuzdulva flamand és holland agronómusok később sokat írtak a növény kultivációjának előnyeiről és azokról a módszerekről, amiket eredetileg a parasztok kísérleteztek ki.

24 A komló szintén Hollandiából indult hódító útjára. Bár ennek a növénynek kultivációját már ismerték a karoling kori Európában, a komlóval főzött sör csak a középkorban lett holland specialitás és csak ekkor alakult ki termesztésének az a széles körű paraszti gyakorlata, ami jelentőségében meghaladta a korábbi idők kolostori próbálkozásait. Heusden, Altén, Barony (Breda közelében) voltak a holland komlótermesztés legrégibb paraszti központjai. A XVI. században a módszereket és a növényt bevezették Flandriába és Angliába, ahol délen el is terjedt: Kent-ben, Essex-ben és Surrey-ben. Németországban a harmincéves háború korában lendült csak fel kultivációja. Végül is Közép-Európában a Cseh-medence és a frankok lakta tájak váltak a komlótermesztés jellegzetes körzeteivé. A komlótermesztés jó példa arra nézve, hogy az új növények teljes mértékben megváltoztatják a vetésszerkezetet és a kultiváció szokványos módszereit. A komlót ugyanis nem vetik ugarba, ezt a kultúrát az ugar után, istállótrágyával megjavított földön termesztették, ahol sorrendben megelőzte a búzát, a legfontosabbnak tartott kenyérnövényt.

25 Takarmánygazdálkodás, tejtermelés a vegyes gazdaságokban A tejtermelés, amely sajátos gazdasági ágazattá, sőt övezetté változtatta Európa egyes részeinek vegyes mezőgazdaságát, olyan jelentőségre tett szert, hogy napjainkban az Atlanti-Európa ipari civilizációja mezőgazdaságában termelt érték 1/5-ét teszi 23. Slichervan Bath, 1963/a: 272-73.; Kriedte-Medick-Schlumbohm, 1977: 205. skk. 24. Ábel, 1962: 208-11.; Slicher van Bath, 1963/a: 270-74.; Vandenbroek, 1975: 414-50. 25. Mathias, 1952:249-57.; Huntemann, 1970:148-97.; Corran, 1975.;Sandgruber, 1982:181-92.; Wiegelmann, 1982: 149. skk.; Wagner, 1984: 27-135.; Fischer, 1985: 17. skk.; Jacobeit, 1985: 42-50., 124-50., 186-212.; Plümer, 1985/III: 303-14.; Teutenberg-Wiegelmann, 1986: 151. skk. 439