A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KŐHEGYI Mihály: Chernel István levelei Herman Ottóhoz

Mi csak most lélekzünk megint szabadon, mert decz. 4-ke óta fészkünk valósággal kórház volt, s 6 hétnél tovább el voltunk zárva a világtól. Márta

51 után Mikii

52 majd feleségem nyomta az ágyat, s a kanyaró bacillusok már-már engem is levettek lábaimról, de szerencsére eldöglöttek bennem, s mindössze 2 napig volt lázam. Feleségem azonban komolyan rosszul volt, mert olyan tüdőhurut kísérte nála a kanyarót, mely már-már tüdő- és mellhártyagyuladássá fajult. Most már alaposan kiformalineztük a bacillusokat, de azért a „kanyarópártiaknak" jó ideig vigyázniok kell, s óvakodniok a hüléstől. Az „Aquilából" értesültem Oustalet haláláról, kit Leverkühn is fiatalon követett; bizony a kongresszus törzsvendégei hamarosan megritkultak. Reiser írja, hogy Sharpé is rosszul van, s Bullart szélhűdés érte.

53 A néni kezeit csókolva vagyok szíves üdvözlettel szerető öccse Pista

54 5. Kőszeg, 1908. okt. 13. Kedves bátyám! Egyetlen betűjét sem véve ki, mindenben aláírom kedves bátyám sorait, s csak jó humorom lágyítja a bosszúságot, a mit éreznem kellene, mindazoknak láttára, miket a vendégfogadó bizottság remekbejáró rendezésével Szombathelyen bemutatott.

55 A hiba abban volt, hogy merőben „beamterek"

56 vállaira bízták a vendéglátást, s független elemeket nem vontak a bizottságba. Ezek persze az aktán túl nem ismernek mást, mint hivatalos ranglétrát, s minden „méltóság" előtt hasra vágódnak. Nagyon jól mondta egyik premontrei tanár a főrendezőnek, mikor eldicsekedett, hogy ugye jól volt rendezve az ünnepség: „Szamarak vagytok". Persze hogy azok, mert kulturünnepet nem lehet bolgár királylátással egy kaptafára szabni. No hát jó lesz azért nekik ez a múzeum, talán tanulnak belőle annyit, hogy pár év multán felemelkednek arra a színvonalra, mely az udvari tanácsos és a szellem munkása között felismeri a különbséget, és nem kelt az emberben olyan szánakozó érzelmeket, mint ma. Mert igazán csak szánalommal gondolok arra, hogy a baklövések és éretlenségek között olyanok szerepelnek, a minők pl. hogy Kőszeg városának még csak meg se köszönték, hogy nagybecsű ereklyéit átengedte a múzeumnak letétképen; hogy polgármesterét és rendőrkapitányát - a kik pedig ott voltak a megnyitáson - az ebédre meg sem hívták; hogy velem és sógorommal

57 - a kik szintén idegenek vagyunk Szombathelyen - a vacsorát és ebédet megfizettették, s azért, hogy 6 hétig ott dolgoztunk, még azt sem mondták: köszönjük. No de hát kedves bátyám mi ismerjük az embereket és nagyon jól érezzük magunkat ezentúl is, mert a kötelességteljesítés jutalmát öntudatunk megnyugvásában találjuk, s ezt többre becsüljük szavaknál, felköszöntőknél. Hogy kedves bátyámat ott láthattam a múzeumban, és megmutathattam csoportjaimat, az nekem nagyobb elégtétel minden eszem-iszom dáridónál, beszédnél és ünnepeltetésnél. A mit 51. Leánya. 52. Fia, akit máskor is így becéz. Az első világháborúban eltűnt az olasz fronton. Almásy György: i. m. 7. Apja szép emléket állított neki cikkében Chernél István: Madártani adatok Chernél Miklós harctéri leveleiből. Aquila, 1916. 331. 459. 53. Valamennyien a Magyarországon tartott II. Ornitológiai Kongresszus vendégei. 54. MTAK Ms 253/37. 55. „Szombathelyre. Este a Kulturmúzeum megnyitására érkező vendégek nagyszerű fogadtatása. Hermannal hajtok be. Ismerkedési estély." - írja Chernél a naplójába. Másnap nyitották meg a múzeumot. Herman Ottó még aznap elment, mert - szerinte - nem méltón fogadták. Az ünnepségről a Vasmegyei Lapok, 1908. október 13-ai száma részletesen beszámolt. - Jancsó Ferenc: A szombathelyi múzeum. Szombathely, 1943. 44—46. 56. Hivatalnokok 57. Miske Kálmán (1860-1943) ősrégész. Róla Tompa Ferenc: Báró Miske Kálmán. Dunántúli Szemle, 1943. 257-261., Mozsolics Amália: Báró Miske Kálmán 80 éves. Dunántúli Szemle, 1941. 86. 367