A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
KŐHEGYI Mihály: Chernel István levelei Herman Ottóhoz
s vagy két hét előtt írtam Bedőnek 23 külön is, kérve őt - már csak Nécsey 24 dolgát tekintve - hogy nagyon érdekében volna a munkának megjelenési határidejét véve, ha a végleges döntés mielőbb megtörténnék, nem különben hogy az „Aquila" sajtó alatt levő füzetében a múlt számban hozott illető értesítésnek folytatását is adni lehetne esetleg a végső elhatározást - de minderre semmi hír! 25 No de talán most a millenniumi zászlóbontás nagy mozgalmai után!? Én addig is folyton dolgozgattam, tanulmányoztam, gyűjtöttem, mert az idő drága, a feladat nagy és sok munkát, dolgozást kíván, már csak azért is, mert az eredetiség kívánja. Szegény Bencze húsvét óta beteg, súlyos és complikált gyomorbaja támadt, s folyton rosszul van, a szobát őrzi. Azt hiszem azonban, hogy a halászeszközöket ennek daczára pontosan beszolgáltatták, mert még ott voltam mikor a rendeleteket ez ügyben kiadta a halászságnak. 26 Tudván azt, hogy kedves bátyám a pásztorélet nyelvi anyagát is gyűjti, vizsgálódásaim közben én is jegyeztem idevágó dolgokat s itt közlöm a Tiszamellékéről, Dinnyéshátról (Heveim.) került jegyzeteimet. 27 - A vonulást az áprilisi furfangos idő egészen megbolygatta s az érkezési napokat az áprilisi fajoknál jócskán visszavetette, úgy hogy némelyeknél igen nagy késés mutatkozik. A fülemile, Sylviák mind 20-ka után jöttek. 28 Chelidon alig egy hete; 29 sárga rigó még nincs, Lanius collurio 23. Bedő Albert (1839-1918) erdész, az Erdészeti lapok szerkesztője, 1885-től államtitkár, s mint ilyen intézkedett a kiadás ügyében. 24. Az Aquila 1896. 142. oldalán az alábbi hír jelent meg: „A hasznos és káros madarakról szóló munka a M. O. K. ajánlata értelmében el fog készülni. A tervet dr. Darányi földmivelésügyi minister úr ő nagyméltósága elfogadván, intézetünk már a legközelebbi jövőben azon helyzetben lesz, hogy a feladat megoldásához kezdhet. Úgy Chernelházi Chernél István, mint Nécsey István már derekasan dolgoznak is. A munka vázlatát az Aquilának legközelebbi füzetében bemutatjuk." Nécsey István (1869-1902) festő Chernél István útmutatása nyomán kezdett lepkéket és madarakat festeni. Első színes festménye Nécsey I. aláírással Csörgey Tiber: Pastor roseus Linn. Pásztormadár. Aquila, 1896. cikkének a 186-187. lapja között, annak mellékleteként jelent meg. Litografálta W. Greve, Berlin. Chernél István később is számontartotta, mert 1902. április 5-én ezt írta be naplójába: „Nécsey István ki nagy madár könyvemet illusztrálta Münchenben agyonlőtte magát." Horváth Ernő: Adatok Chernél István életrajzához. Savaria, 1963. 66. 25. Chernél Istvánt és Nécsey Istvánt megbízták a hasznos és káros madarakról szóló munka elkészítésével. Aquila, 1890. 238-240. 26. Meszlény Bence a Velencei tó mellett lakott, ahol Herman Ottó 1883-ban halászatról szóló könyvéhez az első anyagot gyűjtötte. Chernél István unokabátyja volt. Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Budapest, 1887. I. 6. 27. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. 28. Sylvia (poszáta) nemzetséghez tartozó népes madárcsalád. Hazánkban 7 faj él. Rovarevők, de gyümölcsérés idején főleg bogyókkal táplálkoznak. Éppen Chernél megfigyeléseiből tudjuk, hogy mindegyik poszáta más időben (április 10.-május 6.) érkezik. Chernél István: A külföldi madarak tavaszi megjelenése Kőszegen. Aquila, 1896. 131. Mások adatsoraiból is ez derül ki. Herman Ottó: A madárvonulás Magyarországon az 1894. év tavaszán. Aquila, 1895. 8., Herman Ottó: A madárvonulás Magyarországon az 1895. év tavaszán. Aquila, 1895. 12-13. 29. A magyar nép kedves madara a molnárfecske (Delichon urbica L.) április végi érkezése (1896) valóban késeinek számít. 1894-ben április 10-én, 1895-ben április 9-én érkeztek meg Kőszegre Chrenel István adatai szerint. (Lásd Herman Ottó előbbi jegyzetben említett két cikkét.) 363 J
