A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

a reformkorban, s azon belül is a negyvenes években született írások. Krónikásunkat gazdaság- és társadalomtörténeti adatok alig vonzzák. Sem a születő nagyipar, a vas­gyár, sem a város és a megye mezőgazdaságának fejlődése nem köti le érdeklődését. Tulajdonképpen társadalom- és gazdaságtörténeti adatot alig találunk ezekben a terje­delmes naplókötetekben. Igen hasznosak útirajzai. Ezek közül is különösképpen len­gyelországi, bécsi, és pesti élményei olvasmányosak, a történész számára nélkülözhetet­lenek nekrológjai. Ezekben igen alaposan, többnyire személyes forrásai alapján gyűjti össze egy-egy meghalt kortársának életrajzi adatait. Naplójának szépírói értékei is vannak. Különösképpen kiemelkednek azok a részletek, amelyek inspirálják a szerzőt a részletességre, így megejtőek a miskolci tűzvészről, az egész várost elpusztító árvízről írott sorok. S ha itt Szűcs nem is szépírói, de újságírói, riporteri babérokra mindenkép­pen érdemes lenne. Szűcs mint történetíró is figyelemre méltó. Előtte senki, csak legfeljebb Kún Mik­lós 78 és Benkő Sámuel 79 gondolt arra, hogy Miskolc történetét egyszer meg kellene írni. S ehhez, a maga módján ugyan, de hozzá is kezd. Sajnos csak élete utolsó éveiben kezdett kutatni. Publikált írásai talán több kötetet is kitennének. Hozzáfog Miskolc történetének a megírásához is. Ezt azonban, sajnos nem fejezte be. Különösképpen jelentős tevékenységet végzett, névtelenül, Szinnyei irodalmi életrajz lexikona előmun­kálataiban. Publikációi, naplójegyzetei, személyes ismeretei jelentősen gazdagították Szendrei Miskolc-monográfiáját. 80 Meg kell állapítanunk, hogy a miskolci krónikások sorában Szűcs Sámuel a legje­lentősebb. Az ő naplója a legprecízebb, az ő kitekintése a legátfogóbb. Ez indokolná a kéziratos kötetek megjelenését. Úgy hisszük, hasznos olvasmány lenne ez az érdeklő­dők számára, tanulságos a történelmet tanuló ifjúság számára, s még eléggé fel nem fedezett forrás a kutatótörténész számára. IRODALOM Belitska Scholtz Hedvig Fejezetek a miskolci színészet történetéből II. In: Miskolci Nemzeti Színház 1823-1973. Miskolc, 1973. Szerkesztő: Katona Ferenc. 6-10. Benkő Sámuel Topographia oppidi Miskolc historico medica. Miskolc, 1818. Bodgál Ferenc Szűcs Sámuel lengyelországi utazása 1839-ben. Borsodi Szemle 1963. 2. Bodolay Géza Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Budapest, 1963. Bodolay Géza Petőfi diáktársaságai. Budapest, 1973. Csorba Zoltán Miskolc és Borsod az irodalomban. Miskolc, 1942. Csorba Zoltán Petőfi, Tompa, Jókai Miskolcon és Borsodban. Borsod-Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet. 4. Miskolc, 1966. EckerJános naplója. Fordította: dr. Bay Ferenc. Szerkesztette és a tájékoztatót írta: Pernesz Gyula. Kisfaludy Könyvtár füzetei 2. Győr, 1973. 78. Kún Miklós: i. m. 79. Benkő Sámuel: i. m. 80. Szendrei: i. m. 324

Next

/
Thumbnails
Contents