A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

ezekről a napokról az eddig is ismerteknél többet mondani, Jókai nyelvén kiszínezve talán a valóságnál is tarkábban jelennek meg ezek a napok.

58 Rácz Endre Jókai tardonai lelkészbarátja pedig bükki bujdosásának folklorizált történetét rögzíti, s ezt közli Kordos László, aki igyekszik is rendet teremteni a valóság és a költői visszaemlékezés egymásnak ellentmondó adatai között. Kordos azonban sem a kor Borsod megyei sajtójának Jókaival kapcsolatos reflexióit, sem Szűcs Sámuelnek a feljegyzéseit nem ismeri, amelyek pedig éppen ezekre a bizonytalan tardonai napokra vonatkoznak.

59 Alig néhány adatot találtunk Szűcs naplójában Kazinczy Gáborról, 1859-ben egy szuperintendentiális gyűlésen találkozott vele először. 1861-ben csak annyit jegyez meg, hogy Kazinczy Gábort a dédesi kerület képviselőjévé választották. Ugyanebben az évben a magyar függetlenség tárgyában mondott beszédet a városatyák előtt. S megjegyzi Szűcs, hogy az író Bánfalván halt meg 1864-ben. Néhány kisebb-nagyobb borsodi költőt, írót ismerhetünk meg naplójából, így Kovács Lajost, akinek egy talán éppen ma nem érdektelen bükki mondagyűjteményét jelentette meg a Franklin Kiadó. Alig ismert Nyilas Sámuel, Dobos Dániel, Tóth Pál, Tóth Endre, Serfőző József, Benőfi Soma, Simon Pál, Lőcsei Emma neve. ^ Valamenynyien Borsodban éltek, s verseskötetük, elbeszélésgyűjteményük meg is jelent. Szűcs Sámuel még azt is megjegyzi, hogy az egykori egri kispap, Tarkányi Béla, akivel Petőfi Egerben jártában oly mély barátságot kötött, s aki lelkes szószólója volt a magyar irodalomnak, a mindszenti templomban volt plébános.

61 Szinte megszámlálhatatlan a Lévay Józsefre vonatkozó adat. Felsorolhatnánk, hogy hányszor, s milyen társaságban találkozott vele, vagy ismeretei szerint hol és mikor tósztozott, szónokolt, búcsúztatott a miskolci költő. Egy Lévay-monográfiát Szűcs adatai nélkül szinte lehetetlen megírni, hiszen a napló megjegyzéseiből mozaikként össze lehet rakni a költő életét s bizonyos, hogy a kutatót a napló Lévay több kiadatlan, kallódó munkája nyomára is vezetné.

62 Vörösmartytól Nyilas Sámuelig, Pesttől Tibolddarócig figyeli a magyar irodalom jelesebb vagy kevésbé jeles eseményeit, költőit, íróit. Jegyzetei tehát hasznosak lehetnek az egész magyar irodalomtörténet, s a megye és a város literatúrája szempontjából is. Szűcs Sámuel - felesége révén - közvetlen rokonságban állt Herman Ottóval. Felesége, Herrmann Henriette, ugyanis a nagy polihisztor nővére volt. Ilyenformán naplóírónknak bőségesen volt arra módja, hogy sógorával vagy a szokásos hámori nyaralás, pihenés idején vagy Pesten tartózkodván vagy Miskolcon saját lakásában találkozhassak. Szűcs sok olyan információt szerezhetett róla, amely még manapság is ismeretlen a kutatók előtt. Nagy tisztelettel figyeli az egyre bővülő ismerettel rendelkező természettudós munkáját, magánéletét. Sokszor csupán annyi megjegyzést tesz naplófüzetében, hogy Pestről megérkezett Miskolcra, máskor azonban igen részletesen beszél róla. Tanulmányozza munkáját. Tudja, ha éppen a pókokról írt munkájához, vagy a halászati könyvéhez gyűjt adatokat. Rendkívül szeret vele társalkodni. Herman Ottó ugyanis igen humoros, beszédes ember volt, s ezért a társaságnak hamarosan 58. Vö. Csorba: i. m. 1966. 33-36. 59. Vö. Kordos: i. m. 60. Dobos Dániel kivételével egyébként valamennyi kevésbé neves miskolci írót ismeri Csorba: i. m. 1942. 133-158. 61. Vö. Bodolay: i. m. 1973. 137-146. 62. A Lévayra vonatkozó legfontosabb adatok helyei Szűcs Sámuel naplójában az alábbiak: IV. 147., VII. 96., 97., 123., 174., VIII. 139., 163., 174., IX. 7., 13., 414., 14., 82., 103., 154., 167., 180., X. 127., 162., 222., 316., XI. 35., 72., 101., 211., 225-226., 235., 252., 263., 278-280., 294., 330., 355-357., XII. 1-2., 13-14., 233., 274., 351., 390., XIII. 26., 55., 81-82., 89-90., 152. 314