A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

az úgynevezett filléregyletet szegény sorsú gyermekek neveltetésére, taníttatására alapították Miskolcon 1867-ben. Az egylet jövedelmét alapítványokból, hagyatékokból, alkalmanként rendezett műkedvelő színielőadásokból, táncestélyekből nyerte. Ebben a nemes célú egyesületben dolgozott s vállalt irányító szerepet az ugyancsak közéleti férfiú, Szűcs Sámuel felesége, Herman Henriette. Az egyleten belül varróműhelyt alapított, s ismereteit ezen a területen kamatoztatta igen sikeresen. A filléregylet évkönyvében derül fény a lelkes asszony tevékenységére.

34 így élt Szűcs Sámuel, s így élt felesége, Herrmann Henriette. Életük egy tekintélyes részét a közös ügy érdekében élték. Mindkettőjükre a magas fokú szociális érzék, a család végtelen szeretete, a nemzet előrehaladása érdekében való áldozatvállalás, a reformkor elején a radikális politikai látás, a szabadságharc bukása után a passzív rezisztencia volt a jellemző. II. SZŰCS SÁMUEL NAPLÓJA Naplóírónk a családból hozta magával ezt a gondolatot, ahol hagyomány volt a naplóírás. Nagyapja Szathmáry Paksy József kistokaji pap volt.

35 Az apa, idősebb Szűcs Sámuel maga is naplóíró volt. Naplói közül azonban csak egy kötet maradt ránk, pedig bizonyos, hogy azon az egy köteten kívül, amit a Herman Ottó Múzeum őriz, még több kötetnek is kell lennie. Ennek legfőbb bizonyítéka maga a kéziratos napló, amelynek első oldala a („Második Rész")-szel kezdődik. Az első rész ezek szerint nem maradt ránk. Leszih Andor, aki először ír a naplóról, úgy tudja, hogy idősebb Szűcs Sámuel munkája részben visszaemlékezés, részben napló. 1787-től, tehát születése évétől egészen haláláig fogja össze életének jelentős eseményeit naplójába.

36 Ma a Herman Ottó Múzeum idősebb Szűcs Sámueltől csak egy kötet naplót őriz, s ez is csupán 1787—1813-ig terjed. Bizonyos, hogy többkötetes volt idősebb Szűcs Sámuel írása. 1888. szeptember 17-én fia az alábbiakat jegyzi be füzetébe: „September 17-n végezem bé atyám naplóinak újra olvasását. Nagy gyönyörűségem találtam érdekes feljegyzéseiben, melyek hű kinyomatai vallásos, hazafiúi, emberbaráti gondolkozásának, és házastársi szülői, rokoni érzelmeinek." (Sz. S. XIII. 62.) A megjegyzésből úgy tűnik, hogy az apa még gyermekei életében is írta többkötetes naplóját, s végső soron ugyanezt említi meg Leszih is. A ránk maradt kétrészes emlékirat idősebb Szűcs Sámuel fiatalkori napjait, pataki diákélményeit örökíti meg.

37 Ugyanígy nap mint nap jegyezgette füzetébe napi élményeit, emlékeit, olvasmányait Szűcs Miklós, naplóírónk öccse, aki líraibb, íróibb alkat lévén értékesebb anyagot gyűjtött magának össze.

38 Miklós is radikális nézőpontból vizsgálja a maga körül folyó eseményeket. írásából az derül ki, hogy politikai aktivitása intenzívebb, kezdeti politi34. Vö. A miskolci ref. női filléregylet Évkönyve. 1888-1901. Miskolc, 1902. Ugyanitt közlik Szűcs Sámuelné fényképét is. 35. Kistokaji lelkipásztor volt. Született 1760-ban. A lelkészi állásáról egészségi okok miatt lemondott, s ettől kezdve gazdálkodásból élt. Mintegy kéthónapos betegség után 1835. október 20-án halt meg Kistokajban. Ugyanitt temették el két nappal később. Szathmáry Paksy (Paxi) József nem azonos a miskolci lelkésszel, 1820-tól, az első miskolci szuperintendenssel. Vö. Sz. S. I. 5, 6., IV. 47, 74-75. Vö. még a miskolci lelkészre vonatkozó adatok: Szendrei: i. m. IV. 341., 353., 361., V. 238. Tehát 1818-ban nem Szűcs Sámuel nagyapja, hanem a miskolci szuperintendens adta ki Benkő Topográphiáját. 36. Vö. Leszih: i. m. 37. Pataki diákélményeit, egy-két jelesebb napot idéztünk már naplójából. Vö. Kilián 1970. 38. A napló adatait vö. Kilián: 1972 b) 4-8. Ugyanitt közöltük Szűcs Miklós fényképét is. 302