A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

haragja a királyi család ellen irányult. A régi történet mostani felidézése figyelmeztetés, fenyegetés is lehet, amelyre az újabb kori történelemben, irodalomban és művészetben nem egy többé-kevésbé párhuzamos mű (Bánk bán, Hunyadi László) és tragikus befejezésük a példa. Egy-egy témának más művész vagy író, költő által való feldolgozásának több motívuma lehet, új, az első mű koncepciójától való eltérés, vágy az első mű színvonalának meghaladása, a közönség igénye, a siker reménye... E korszeletben még nem ismerkedhet meg a magyar közönség a lengyel képzőművészet kiemelkedő alkotásaival, de a lehetőségek hamarosan megnőnek, a galíciai vasútvonal kiépítésével, s hírközlés, elsősorban a sajtó fejlődésével... A zene területén csak az általam talált események regisztrálására szorítkozom. Ez is hasznára lehet egykor valakinek egy nagyobb művelődéstörténeti szintézishez. Rövidesen a szabadságharc bukása után lépett fel a Nemzeti Színház műsorán Sámuel Kossowski varsói gordonkavirtuóz a „Choissy kisasszony" című kétfelvonásos vígjáték szünetében, aki Emlékezés Spaara című versenyművet négyes kísérettel, a vígjáték utáni szünetben pedig A velencei karnevál című versenyművet játszotta ugyancsak zenekari kísérettel.

80 Érdekes jelenség a korabeli magyar zenei életben Egressi Samu (1805-1868) földbirtokos, nótaszerző, aki néhány Arany János-verset is megzenésített. Engem e helyen Lengyel andalgó ja lepett meg, amelyet 1856-ban komponált, a Nemzeti Színházban mutatták be, a nagykőrösi népzenetársulat adta elő, s a következő évben kottája is megjelent. Ilyen és hasonló véletlenek adódnak elő. A zenei hírek majd a varsói hazafias tüntetések idején fordulnak elő sűrűbben, következetesebben. 1861 végén a fővárosi Nemzeti Múzeum dísztermében adott hangversenyen Deutsch Willy (1825 vagy 18321896) zongoraművész estjén a legnagyobb sikert Weber Polonaisevel aratta. Csak érdekességként említem, hogy a pest-budai hangászegyleti zenede 1862. évi pályázatára beérkezett 6 mű között az egyiket Polák, Wegier-dwa bratanki pályázati jelszóval küldték be. Mi lett a jelszavas pályamű sorsa? Nem tudom. Talán valamikor valaki megtalálja a pályaművet és szerzőjét is. A magyarországi Chopin-kultuszhoz is hadd adjak egy apróságot. Reményi Ede (1828-1898) európai hírű hegedűművész és zeneszerző, aki a fővárosi Duna-parti Petőfi-szobor felállításának költségeit egymaga hegedülte össze. Eperjesen tartott szeptember 18-i hangversenyén Chopin Esz-dúr nocturnját játszotta. Feltehető, hogy másutt is játszott Chopin-műveket. 1862-ben jött Magyarországra és hangversenyezett még 1863-ban Eleonóra Odrowqz-Jankowska énekesnő, immár a harmadik lengyel nő. Remélhetően a későbbiek folyamán sikerül róla többet mondani. 80. A Nemzeti Színház 1849 utáni műsorának bibliográfiai adatait a „Nemzeti Színház 150 éve" (Budapest 1987) alapján adom, az egyes adatok után következő szám e monográfia oldalszámaira vonatkozik. Doppler Ferenc: Vanda. Szöveg Bakody Tivadar, karmester Erkel F., rendező Szerdüuelyi József 1850. XII. 30. (232.1.) Krakkói menyegző B. R. Kobler Ferenc 1852. IV. 30. (233) Doppler Ferenc: Afanázia ( = Benyovszky) opera. Szövege Köffinger Rudolf. Fordító Egressy Benjámin 1854.

1. 28. (felújítás) (235) Maltitz, Gotthilf August: Zolky, a vén diák. Ford. Fekete Soma, rendezte: Egressy Gábor 1855. VII. 23. (felújítás) (236) Doppler Ferenc: Vanda, opera. Szöveg Bakody Tivadar. Karmester Doppler Károly. Rendező: Szigligeti Ede 1856. XII. 16. (238) Doppler Ferenc: Benyovszky, opera. Szöveg Köffinger Rudolf. Fordította Egressy Benjámin. Karmester Doppler Károly. Rendezte Szigligeti Ede. 1859. I. 23. (felújítás) (241) Az 1860-61. évi varsói hazafias tüntetések 275