A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

„Ha el tudtad feledni hazádat, tudd elfeledni szerelmedet!" A nő továbbra is harcol a védők között. Sadowski viszont a sikertelen ostrom után idegenben, nyomorban hal meg. A szerző konklúziója: „Ilyen a honáruló sorsa"

61

. Forrása Lövi: Polens Vergangenheit. Lengyel irodalom és folklór. Az irodalomból csak a több bibliográfiai adatokat idézem: Négy szláv irodalom,

62 Huszár Imre: A legújabb lengyel irodalom áttekintése.^ K. T.: Lengyel irodalom

64 és Kritikai Lapok.

65 A múlt század ötvenes évei fedezik fel a lengyel folklórt fordításokban is. A kezdetekről alkalomadtán szóltam már másutt, itt most csak utalok a Romantyzm polski w literaturze wegierskiej (1825-1848). A lengyel romantika a magyar irodalomban 1825-1848

06 c. tanulmányomra. Pulszky (Ferencné, Walter) Teréz Sagen und Erzáhlungen aus Ungarn c. könyve (Berlin 1851) 137-159. oldalain szól elsőnek az addig jórészt ismeretlen a Pan Twardowski-mondáról. Heinrich Gusztáv, a régebbi pozitivista magyar komparatisztika kiemelkedő alakja Faust c. könyvének (Bp. 1914) 239-252. oldalain írt fejezete már összeveti a lengyel Twardowski-mondát a magyar Fausttal.

67 Arany János folyóiratában jelent meg a közelebbről nem ismert Kábáitól, a Béla királyfi idejében játszódó népmonda Koributról. Ez bűneimért bocsánatot csak valamilyen csoda segítségével nyerhetne. A monda egy Podolin környéki kápolna létrejöttéhez fűződik.

68 A lengyelből magyarra fordított folklórízű szövegek a Hundfeld-Kutyamezei lengyel-német ütközethez kapcsolódnak. „Görbeszájú" Boleszláv követét a német császár kincseivel szeretné megvesztegetni, de János gróf saját gyűrűjét is a császár kincsei közé dobja: „Menjen az arany aranyhoz / A lengyelnek van kardja még".

69 Ugyanott olvasható Az eljegyzéskor című lengyel népdal. Mindkettő Kajuch József fordításában. Érdemes egy pillanatra megállni a fordító nevénél. Kajuch József 1829ben Nemes Ludrován, Liptó megyében született, szlovák családban, később ügyvéd, ül. országgyűlési képviselő a Szlovák Nemzeti Párt részéről. Fiatal korában irodalmi ambíciói is voltak, de ezt még az államnyelven próbálta kiélni (akárcsak kezdetben Pavel Hviezdoslav-Országh), ekkor még csak főispáni titkár, szolgabíró, majd főjegyző. Folklórt népszerűsítő tevékenysége igazán majd a januári felkelés idején virágzik ki. A szlovákoknak ezen irodalmi közvetítő szerepe nem egyedülálló jelenség. (V. ö. Csapláros L: Elementy slowackie w diejach recepcji literatury polskiej na Wegrzech.)

70 Vajda János szépirodalmi és divatlapja, a „Nővilág" is helyet ad lengyel népdaloknak. Virághalmi Ferenc (1824—1875) volt piarista, író és műfordító Lodoyszka dalát közli ott.

71 Bródy Zsigmond (1840-1900) újságíró, író még jogi tanulmányai idején próbálgatja tollát. Ugyancsak Vajda János folyóirata hozza „Magasabb rendeltetés" 61. Szépirodalmi Közlöny 1857. XI. 27. 17. sz. 406. 62. Új Magyar Múzeum 1858.

1. köt. 108-110. és 294-297. 63. Kritikai Lapok 1862. I. 240-243. 64. In: Europejskie zwiazki literatury polskiej PWN 1969. 222-230. 65. Koribut. Szépirodalmi Közlöny 1857. XI. 8. 11. sz. 66. A követ. Szépirodalmi Közlöny 1857. XII. 2. 18. sz. 424. A császár V. Henrik, a követ Ckarbek. V. ö. Habdank. Stownik Polskiego Folkloru 1965. 134. 66a. Studia z filologii rosyjskiej i slowiannskiej literaturcznawstwo. Poznan 1979. 29-34. 67. Nővilág 1859. 338-339. 68. Uo. 69. Hölgyfutár 1861. X. 17. 125. 70. Uo. X. 24. 128. 71. Uo. 1861. XI. 5. 133. sz. 1057. 272