A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

„Támadni kellene egy új Etelének, / E romlott világot hogy fenyítené meg / Súlyos csapásaival öldöklő kezének. / Mondván: ez a csapás a lengyelek hónáért, / E második csapás a szép Olaszországért, / A harmadik pedig tulajdon fajtámért!"

20 A testvértánc 1848-1849 emlékére készült csíkszentsimoni Lakatos Sándor közkedvelt tánctanító és magyar tánczeneszerző Testvértánca, amely a magyar és a lengyel nemzet testvéri érzelmeinek kifejezője akart lenni.

21 Lakatos a két nép táncritmusát és lejtésmódját egyeztette össze. Lakatos Pápán érte el első sikerét a Testvértánccal. „E tánczot époly czélból készítem, hogy nemcsak kisebb városainkban, hanem egész hazánkban is mielőbb meghonosuljon s mihelyt körülményeim engedni fogják, az ország szívébe, Buda-Pestre igyekezendek, hogy a tisztelt nagyközönség pártolása által hazafiúi igyekezetem megkoronáztassák. "

22 A Testvértánchoz zenét először Svastits Nep. János (7-1874) tánczeneszerző, utána pedig Kecskeméthy József cigányzenész szerzett. Lakatos vagy két héttel később már nyílt levél formában fordult szakmabeli kartársaihoz és kéri őket, segítsék Testvértánca terjesztésében. Szerinte most jött el az az időszak, melyben kedves hazánkban „nagy szükség van a testvériesedésre. A táncnak is segíteni kell a nemzetiség fenntartásában". Közelest a fővárosban lesz és segítheti kartársait „a Testvértánc szerkezetének megértésében, mert ez mind modorára, mind lépéseire különbözik a többi társas tánctól"

23

. A Testvértánc nyilvános bemutatójára kb. még egy fél évet kellett várnia. A „Hölgyfutár" csak október 21-én jelezhette, hogy másnap a Nemzeti Színház színpadán bemutatásra kerül az új társastánc. Kecskeméthy József, aki a Testvértánchoz a zenét írta, „egész bandájával minden díjkövetelés nélkül" lépett fel ez alkalommal. Saint Georges és Lopez Choisy kisasszony c. kétfelvonásos vígjátéka után került sor a Lakatos új társastánca bemutatására, amelyet a Nemzeti Színház tánckarszemélyzete mutatott be, a zenét Kecskeméthy József népzenetársasága szolgáltatta.

24 A fővárosi bemutató a Testvértánc sikerének csúcsa, élénk tetszéssel fogadta a közönség, és a táncmestert, valamint a zenei kíséret szerzőjét zajosan kitapsolták. Sajnos sem a tánc rajzát, sem koreográfiáját, sem pedig a tánc zenéjének kottáját ez idáig nem sikerült megtalálnom. A „Magyar Hírlap" is megemlékezett a Testvértánc sikeréről.

25 Az a tény, hogy Lakatos Sándor igyekezett a két nép eltérő táncritmusát kiegyenlíteni, megnehezítette elterjedését.

26 Ha a Testvértáncot, mint érdekes és a korra jellemző jelenséget érintettem, akkor arról sem szabad megfeledkeznem, hogy a pesti Nemzeti Színház darabjainak felvonásközti szüneteiben is szerepeltek lengyel néptáncok. A krakusz (krakowiak) nevű néptáncot több alkalommal is előadták (1851. III. 15-én!, ápr. 23-án és júl. 2-án). A „Lengyel néptánc", közelebbi megjelölés nélkül szerepelt a Vanda c. operában betétként (1850. dec. 30-án, és 1851. márc. 19-én). Szerepelt színházi műsorokon „mazur" megjelöléssel (május 9-én és augusztus 25-én). A Vanda c. operának zenéjét a lengyel Doppler Ferenc, szövegét viszont a magyar Bakody Tivadar írta. Dopplerrel már találkoztunk nagy sikert elért Benyóvszky-operájával kapcsolatosan (XXIII. fejezet). Bakody Tivadar a Benyovszky-optra szövegírójához, Köffingerhez hasonlóan szintén orvos. 1860-ban, Lembergben a természetgyógy20. Fővárosi Lapok 1871. VII. 2. A költő hagyatékából, 1850-es jelzettel. 21. Orlai Petrich Soma: II. Lajos holttestének megtalálása. 1851: MTA Művészetkutató Csoportjának fotólaboratóriuma, 33. 430. 22. Pesti Napló 1851.1.21. 3. 23. Hölgyfutár 1851. II. 10. 33. sz. 24. Uo. 1851. X. 23. 244. sz. 972. 25. Cs. Sz. Lakatos Károly: Rajta párok táncoljunk! Nagykanizsa, én. 111-116. 26. Elekesné Wéber Edit: Magyar táncok. Bp., 1935. 21. 262