A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

Az elbeszélésben szerepel egy szegény lengyel is, családja is vele van, akire a valódi tettesek rá szeretnék bizonyítani a lopást. A lengyel derekasan védekezik, és becsülete sértetlen marad. A valódi tettesek a vagyont elárvereztetik, és így nem derül ki a leltár szerinti lopás. Az elbeszélés függelékeként szerepel Hatvani őrnagy gyászos esete a románokkal, ezekben a csatározásokban esett el egy ifjú hős, neve - Vasvári Pál.

10 Értékesebb Sajónak Szenttamási György honvágya c. elbeszélése. Ennek hőse az a huszár, aki a Galíciában állomásozó társai között a hazatérés mellett agitál. A huszárt halálra ítélik, és az ítéletet az a kapitány írta alá, akinek másnap (a kivégzés napján) lenne az esküvője gróf K.. .szky Anna nevű lengyel özveggyel. Az alapjában véve becsületes huszárkapitány elmondja bánatát a menyasszonyának. Közeli boldogságát egy kivégzendő élete árnyékolja be... Neki az előírások szerint kell cselekednie. ő csak katona, nem tudja megérteni a forradalom szellemét. A lengyel nő véleménye más, vulkánszerű a vallomása: „forradalom örökös remény [...], el kell jönnie egy időnek, mely mindenért visszafizet, bánatot annak, aki adta, a dicsőséget annak, aki elveszítette". E szavak után az asszony lázas lelkesültséggel verte el zongoráján a Nincs még oda Lengyelország indulóját. A kapitány éppen a lengyel történelem éles kanyargóin okulva óvatos, a lengyel asszony viszont éppen az elítélt életét kéri jegy ajándékul. A kapitány szerint az ítéletnek teljesülnie kell, vagy neki is szöknie kell a lázítóval. A kivégzés előtt a huszárok fellázadnak és elmenekülnek. A kapitány utánuk ered, a katonák kényszerítik, hogy velük együtt térjen haza. „Mögötte az elhagyott szerető, előtte a haza bérczhatára, epedve vár reá mind a kettő." Dönt tehát „Előre hát, az Isten nevében!" A kapitány a háború után az őrültek házába kerül, s csak a grófnőhöz intézett utolsó szavait mormolja egyre: „Csak egy pillanatra..." Senki sem tudja, mit akar vele.

11 A „Magyar Emléklapok" közlik egy magyar fővezéri táborkarból való százados visszaemlékezéseit is, a temesvári csatától kezdve a török földön töltött első napokig. Az ismeretlen szerző rokonszenvesen ír a lengyel fegyvertársakról.

12 Egy másik elbeszélésnek hőse két jó barát: Jenő és Vilmos. Bajtársiasan, hűségesen harcolnak vállvetve egymás mellett Nagyenyed környékén és a branyiszkói csatában. Buda ostrománál Vilmos mellét egy kard sebesíti meg. A kötözésnél kiderül, hogy Vilmos nő, aki szereti Jenőt. A Vilmosnál talált levél szerint ő egy „gácsországi (galíciai) főrangú lengyel család végsarja". Szüleit elveszítette. Sajnos nem lehetett volna Jenő felesége, mert „ő ölte meg Jenő nővérét, hogy egy oláh becstelenségétől megmentse, ő mentette ki Jenőt is egy osztrák tiszt fogságából, saját női becsülete feláldozásával."

13 A szabadságharc idején játszódik Vajda János Szeverina című, minden valószínűség szerint önéletrajzi jellegű írása. Vihari Jenő főhadnagyot betegsége gyógyítása céljából Pestre helyezték. A laktanya III. emeletén lakik egy Szeverina nevű lengyel grófnő közvetlen szomszédságában. Utóbbi kiveti hálóját a fiatal főhadnagyra, egyre többet vannak együtt. Szeverina mögött bár viharos múlt áll, mégis figyelmezteti jobb pillanataiban Jenőt, foglalkozzék többet hazája sorsával. A férfi hamarosan vissza is tér a frontra. Szeverina követi és egy ütközetben együtt esnek el.

14 Felbukkan a magyar szépprózában Emilia Plater alakja is. A zöld erdő című novella 1831-ben játszódik, szerzője voltaképpen Abrantés hercegnő, aki több lengyel tárgyú elbeszélést is írt (Le lancier polonais 1838, Hedvigé, reine de Pologne). A zöld erdőben Bulawski Leo egy menekültet kísér haza, lefektetik. Megérkezik az erdőkerülő fia Varsó elestének híré10. Uo. 5-35. 11. Uo. 18-25. 12. Uo. 1850. I. füzet 58-63. 13. Uo. 72-80. 14. Szeverina. Hölgyfutár 1851. II. 10-12. és 33-35. sz. 260