A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

BENCSIK János: Tokaj adófizetői. A háztartások, családi üzemek és a város kölcsönhatása (1816–1821)

Tizedek Alsó Közép Dancka Bodrog Kistokaj Összesen Egy tulajdonos átlagterülete (kapa) 2,7 2,4 2,06 2,1 2,2 1,4 12 A szőlő, amiként azt mind történeti forrásaink, mind a különböző célzatú feldolgozások lépten-nyomon hangsúlyozzák Tokaj-Hegyalj a gazdasági tevékenységének, egész gazdálkodásának alapja, megélhetésének avagy vagyonosodásának záloga volt. Úgy tűnik, hogy a város belterületén lakó adófizetők számottevő szőlőtermelők, illetve jelentősebb bortermelők, mint e korszakban a kistokajiak. Az átlagbirtokok legalább is ezt egyértelműen tanúsítják. A belterületen az egy tulajdonosra eső átlag-szőlőterület 2,32 kapa volt, míg a kistokaji 2 tized együttes átlaga 1,98 kapa. Egyébként is a kistokaji II. tized átlaga a legalacsonyabb a városban, itt mindössze 1,4 kapa jutott egy tulajdonosra. Más megközelítésben vizsgálva adatainkat, a szőlőtulajdonosok aránya egy-egy tizedben az 50% körül mozgott, kivételt a már említett Bodrog és a Kistokaj I. tizedek mutatnak, ezek esetében a tulajdonosok 70% fölött voltak. A legalacsonyabb részesedés, érthető módon itt is a kistokaji II. tizedre esett, mindössze 30%-os arányt mutat. Érdemes utalni arra is, hogy miként módosult az összeírt adózó tulajdonosok kezén lévő, bizonyosan minden esetben dézsmás szőlőterület nagysága. 1816-ban a szőlős ingatlanok együttes nagysága meghaladta az 1000 kapát.

27 Ide írható egy közel fél évszázaddal korábbi adat az egykorú dézsmás szőlők területét illetően, amikor még nem jelentkezett a szőlő és bortermelés, borértékesítés dekonjunktúrája, amikor Tokaj határában az 5000 kapát is meghaladta a dézsmás szőlők együttes területe. Fentebb a szőlőterület átlagával dolgoztunk, de nem kevésbé fontos, ha utalunk arra is, hogy az egy-egy birtokos kezén lévő terület nagy ingadozást mutatott. Az 1810-es esztendőben az összeírtak az 1-2 kapa szőlőtől a 8-9 kapa szőlőig birtokoltak. Bizonyára ettől nagyobb területtel is találkozhatnánk, de ezek nem is szerepeltek a konskripciókban. Mesterségek és kereskedés O m « o tó Évek 1818 1819 1820 1821 MESTERSÉG (első oszt.) másod oszt. 14 harmad oszt. 42 KERESKEDÉS (első oszt.) másod oszt. harmad oszt. 1 MESTERSÉG (első oszt.) másod oszt. 8 harmad oszt. 37 KERESKEDÉS (első oszt.) másod oszt. 3 harmad oszt. 4 14 48 3 2 27 3 5 15 32 3 2 9 27 3 5 15 40 2 2 33 4 1 27. A kapa nagysága korszakunkra már nem fiktív, a munka tempójához alakított területi egység, hanem véleményem szerint 200 n.-öl-ben elfogadott terület. Vö. BencsikJ., 1991. Szőlőhegyek műveltetése... 156-157. 227