A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

BENCSIK János: Tokaj adófizetői. A háztartások, családi üzemek és a város kölcsönhatása (1816–1821)

b) Az ingatlanokról Az összeírt adózók vagyoni helyzetének alapjául az ingatlanokat tekintették, Tokajban mindenekelőtt a lakóházat és a szőlőt. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy tizedenkint 80 lakóház (néha talán csupán lakrész?) lehetett a jobbágy státusú családok tulajdonában. így 400-440 lakóházat írtak össze a kérdéses években dikális összeírások kapcsán. Ehhez társultak a nem adózók címen felsorolt társadalmi csoportok, továbbá a kiváltságolt osztály tagjainak lakóházai. Az utóbbi kategória tagjainak aránya, más ismereteink alapján nagyjából 10-15%-ra tehető.

22 így aztán a lakóházak száma Tokajban a félezer körül mozoghatott. Természetesen volt olyan tulajdonos Tokajban is, aki 2, sőt 3 lakóházzal is rendelkezett. A lakóházak szerkezete, anyaga és berendezése rendkívül széles skálán mozgott, mozoghatott. Nem is számítva ide az extraneus földbirtokosok helyben lévő udvarházait, kúriáit, melyben egy-egy vincellér lakott.

23 Másutt már foglalkoztam e kérdéssel.

24 Miután ezek az adatok eddig nem láttak napvilágot, ezért nem tartom feleslegesnek közlésüket éppen e kérdéskör kapcsán. Mit is mondanak levéltári forrásaink a lakóházakról? Lássuk az idevonatkozó részleteket! „Vagyon egy Ház Fuvarostul, hátulsó kiss szobácskával együtt." (...) „Vagyon egy Házok a mellyben vagyon két szoba, egy pitvar, hitván kamara, egy Istálló és egy sertés ól." (...) „Vagyon egy házam a Pap utczában, u. o. Egy istállóval és pinczével." (...) A következő leírás már szakszerűbb szemléletre vall: „Kőműves Mester Oláh Márton becsülte. Ezen ház foglal magában egy szobát mellette egy Pitvart, azon túl egy kamarát, az egész épület patitsból vagyon csinálva, ki vévén a Pitvarba lévő közfalat, mely vályogból van... Vagyon a szoba alatt egy Borház, falai nagyobb részből fekete kövekből ebbül a Borházbul megyén a Pitvar alá egy Pincze torok, ennek nagyobb része fejér faragott kövekből vagyon kibótolva... Ház fedelét rész szerént gyikinyből, rész szerént nádból van (készítve), közép állapotban lévő fa kéménnyel és konyhával együtt. Másik ház, mely a református egyház temetője alatt vagyon építve, patitsból épült falja, már dűlő félben vagyon, az zsindelyből készült fedele egészen el rongyolódott." (...) Következő inventáriumban is szerepel egy lakóház, „mely fundamentumára nézve vállyogból épült, minden hozzá tartozó Kőműves, Áts, Üveges és Lakatos munkáival együtt, betsültetett a kerttel együtt... az udvaron lévő szekér és sajtó színnel... Az udvaron egy Kis Kő Pincze kő boltozattal... egy Marhaállásva és szekér tartására szolgáló szín, kőből épült kút." (...) „A Ház a Bodrog Szélén a' Zsidó Templom szomszédságában a' Vizre járó uttza mentében, melly áll Patits fákkal fa oszlopokon, gyékénnyel fedve két szobából egy Konyhából és kis óllal és dirib darab palánkokkal." (...) A következő leírásból megismerhetjük egy „Rész szerént rótt fából, rész szerént pedig patitsbul készült falu s el ótskult tetejű ház, ótska épületekkel... Telke tágas és derék." (...)képét. „A ház melly(ről forrásunk tesz említést) áll egy lakó szobából, egy Pitvarból fa kéménnyel és előli egy készületlen szobából, melly most Istálló gyanánt szolgál, hossza az épületnek 7 és fél öli, szélessége öt öli, melly épületnek allya fekete kőbüll azon felül pedig átaljában vályogból van építve, Gyikiny és egyébb féle fedéllel... a ház mellett 22. Bencsik János: A tokaji kisnemesség a XVIII. században. Tokaj és Hegyalja V. Miskolc, 1991. 42-58. 23. Bencsik János: A Bégányiak tokaji birtoka. Szülőföldünk 15. 5-6. Megköszönöm itt is a Zemplén Megyei Levéltár dolgozóinak sokirányú támogatását és készségét tudományos tevékenységünk közben. 24. Bencsik János: Tokaj mezőváros társadalma tárgyainak tükrében. Sajtó alatt. (1774-1849). Megköszönöm itt is Bacsó András vezérigazgató eszmei és anyagi támogatását, amivel TokajHegyalja kutatása csak gazdagabb lett. 224