A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

BENCSIK János: Tokaj adófizetői. A háztartások, családi üzemek és a város kölcsönhatása (1816–1821)

gazdasági szerepe stb., csak alapos és körültekintő vizsgálattal állapítható meg. Hozzátéve, hogy az egyes funkciók, funkcióbeli azonosság vagy különbség lehet a lakosság életmódjára vonatkoztatható. Némi túlzással szerencsés körülménynek is nevezhetjük, hogy az egymást követő 1816-os, 1818-as, 1819-es, 1820-as és az 1821-es adóösszeírások rendelkezésünkre állanak. Növeli a kiválasztott összeírások történeti forrásértékét az is, hogy vége ekkorra a napóleoni háborúknak. Túljutott az ország a háború okozta súlyos megpróbáltatásokon. Stabilizálódott a népesség, sőt Tokajban is növekedett,

13 ha ugyan ennyire egyszerű e tény megállapítása. További értéke lehet a kiválasztott összeírásoknak, hogy e korszakban gyűjtötte anyagát Spech Lajos történész, majd megírta és megjelentette Tokaj első történeti leírását 1823-ban a Tudományos Gyűjteményben.

14 Spech Lajos beszármazott polgárcsalád gyermeke. Apja helyben kötött házasságot 1795-ben Zsigray Franciskával.'

5 Elsőben sóhivatali tisztviselő, utóbb uradalmi szálmester a tokaji portuson. Mint ilyen hivatalt viselő ember, egy kicsit kívül és felette állott a város társadalmán. Feleségének családja földbirtokos és jövedelembérlő. Feltehető, hogy a gyermek Spech Lajos gazdag élményanyagot gyűjthetett fel a népes és eleven gazdasági életet élő Tokajban, ahol különösen hetipiacok, s országos vásárok alkalmával színes népség tolongott, nyüzsgött, ahol a kereskedők terhes szekerei döcögtek végig a város kátyús útjain. De megcsodálhatta a beszállásolt katonaság látványos gyakorlatait is. Talán a világ közepének tűnhetett fel a gyermek Spech Lajosnak Tokaj, ahol 6 vallásfelekezet temploma állott már, ahol a 6 felekezet hol békességben, hol békétlenségben együtt élt. Nagyurak kocsikáztak díszes kíséretükkel a tiszai hídon át, megállva egy-egy órácskára városi vendégfogadóban. Csodálhatta apja mesterségéhez kapcsolódott Tiszán érkező szálasokat, sószállító tutajosokat. A kirakodás megannyi fáradozása, a sóbeszerzés mindennapos eseménye csak színezte a gyermeki képzeletet. Ennyit a korról, amelyet a már felemlegetett 5 olyan összeírás segítségül hívásával mutatunk be, amelyet a magisztrátusbeliek az adókivetés, az adóztatás céljából állíttattak össze. A település és a közvetlen földrajzi környezet pontosabban természetföldrajzi környezete meghatározza a városlakók, a településlakók életmódját, gazdálkodásának jellegét. Hozzátéve, hogy a város jogállása pedig a városlakók társadalmi helyzetét determinálta.

16 Ezért aztán amilyen mértékben erősödött, újraszerveződött a XVIII. század közepe táján Tokaj, olyan jelleggel szerveződött a városi társadalom is. Nemcsak létszámában növekedett, hanem mind erősebben strukturálódott a népesség, miközben mind nagyobb szerephez jutottak a tipikusan városlakó kereskedők, kézművesek.

17 Lassú ütemben városiasodott, más megközelítés szerint polgárosodott Tokaj. A szőlőtermesztés, illetve borkereskedelem befolyásolta a helyben élők, elsősorban a parasztság életszemléletét, majd életmódját. Olyan erős hatást gyakorolt, hogy a XVIII. század közepére visszaszorult Tokaj gazdasági életében a szántóföldi gazdálkodás.

18 Ezzel egyetemben erősödött a parasztpolgár státusa, aki nem vállalta a telkes13. Erdmann Gyula: Zemplén megye társadalma a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. A polgárosodás útján (szerk. Szabad György.), Bp. 1990. 301-375. Úgy tűnik, a szerző félreértelmezte a Tokajjal kapcsolatos adatait. 309. 14. Spech Lajos: Tisza-Tokaj mezőváros rövid leírása. In. Tudományos Gyűjtemény, 1823. IV. k. 15. Nemes Spech József 25 éves ifjú, házasságot kötött Zsigray Franciskával, 20 éves, 1795. Római katolikus egyház anyakönyvei. Tokaj. 16. Mendöl Tibor: Táj és ember, Bp. 1932. 17. Vö. Bencsik János: Tokaj adózóinak 1765-ös összeírása. Széphalom 3. k. 1990. 207-226. 18. Bencsik János: A szőlőmonokultúra kiépülésének évtizedei Tokajban (Ikvai emlékkötet, sajtó alatt). 220