A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori nyeregmaradványok Karosról

tőkben, ahol rozettás lószerszámos sírok is előkerültek.

32 Ezeket a későbbiekben még részletesen tárgyaljuk, itt csak annyit jegyeznék meg: tipikus kísérőleleteik közé bízvást besorolhatjuk az ezüstveretes nyergeket is. Márcsak azért is megtehetjük ezt, mert a kéttagú csüngőkkel díszített ruházatot viselő nők sírjai közül mindössze egyről tudjuk bizonyosan, hogy ezüstös nyereg is volt mellette.

33 A jelek szerint ilyen díszes nyerget a legrangosabb férfiak is ritkán használtak. A vezéri, valamint a tarsolylemezes sírokban - a karosi 11/52. kivételével - nem találjuk nyomukat, de még a veretes övvel elhantoltak mellől is csak néhány esetben kerültek elő.

34 Az ezüstveretes nyereg használata a magyarságnál minden bizonnyal még a honfoglalás előtti évszázadokra nyúlik vissza. Azokon a területeken ugyanis, melyeket őseink vándorlásaik során érintettek, megtalálhatjuk e nyereg párhuzamait. A DélUrai nyugati oldalán feltárt IX-X. századi temetőkben (Bekesevo, Lágerevó, Isimbaj) jól ismertek a lemezekkel ékesített nyergek.

35 Sajnálatos módon ezek szerkezetéről alig tudunk valamit, pontos részadatok híján. Legújabban az Ingül folyó mentén, magyarnak tartott női sírban is felbukkant egy ezüstlemezes nyereg.

36 A jelek szerint azonban a díszítésmód ezen változata sem a szaltovói kultúra területén, sem az ázsiai sztyeppéken nem terjedt el. IRODALOM Bálint Cs., 1974 A gádorosi honfoglalás kori nyereg. ArchÉrt. 101. 1979 Les selles hongroises du X

e siécle et leurs rapports orienteaux. (Permanent International Altaistic Conference, Ankara 1973) Türk Kültürümü Ara§tirma Enstitü§ü 51/I/A7 (Ankara) 1989 Die Archáologie der Steppe (Wien-Köln). 1991 Südungarn im 10. Jahrhundert. Bp. Bokij, N. M.-Pletnyova, Sz. A. 1989 Nomád harcos család 10. századi sírja az Ingül folyó völgyében. ArchÉrt 116. Börzsönyi A., 1912 Gyomoréi sírlelet a honfoglalási korból. ArchÉrt 32. Derev'janko, E. I. 1988 Baraba v tjurkszkoe vremja. Novoszibirszk Dienes I., 1959 A perbetei lelet. Milyen volt a honfoglaló magyarok öve? ArchÉrt 86. 1965 A honfoglaló magyarok. In: Orosháza története. Szerk. Nagy Gy. Orosháza 1972 A honfoglaló magyarok. Bp. 32. Gyömöre: Börzsönyi A., 1912. 214-219.; Csorna-Sülyhegy: HampelJ., 1900. 611.; SzegedNégyhalom-dűlő: Rég. Tan. 2. 960. sz.; Koroncó-Bábota: László Gy., 1943. 7-32.; Ártánd: Mesterházy K., 1980. 295-303.; Szakony: Dienes L, 1972. 25.; Fácánkert-Kajmádpuszta: Wosinsky M., 1896. 1036-1038.; Tengelic: Rég. Tan. 2. 1096. sz.; Nagyvázsony-Nőzsér: Éri I.-Kelemen M.-Németh P.-Torma L, 1969. 138.; Zalkod: Jósa A., 1914. 178.; TiszanánaCseh-tanya: Dienes 1., 1959. 210.; továbbá Karos-Eperjesszög II. temető 45. és 49. sírja. 33. Mezőtúr: Supka G., 1909. 264. 34. Gödöllő-Öreghegy: Supka G., 1911. 180-182.; Kunágota 2. sír: Móra F., 1926. 123-135.; Mohács-Téglagyár 5. sír: Kiss A., 1983. 240-241.; nem volt veretes öv az üllői sírban: László Gy., 1943. 16-17. 14. kép. Nem lehetetlen azonban, hogy a geszterédi sírban talált, körte alakú ezüstlemez a nyereg elülső kapáját díszítette: Kiss L., 1938. I. t. 86. 35. Mazitov, N. A. 1981. 61., 74., 90. 36. Bokij, N. M.-Pletnyeva, Sz. A. 1989. 86-98. 121