A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori nyeregmaradványok Karosról
milyen volt egy felnőtt férfi nyerge. Az eddigi leletekkel történő összevetés azért is tanulságos, mert azok jó része (Ártánd, Szakony, Soltszentimre, Gádoros) nők vagy fiatal fiu sírjából látott napvilágot. Noha több utalás is történt a különböző nyeregtípusok egymás mellett élésére, ill. a férfi- és a női nyergek közti nagy különbségekre az általunk vizsgált honfoglalás kori leletek ezt nem mindenben támasztják alá. 29 A nyergek méretezése nagyon közel áll egymáshoz, de valamennyi közül a karosi első kápa a egkeskenyebb. Ebből arra következtethetünk, hogy a hosszabb távú és időtartamú ovaglashoz szokott férfiak meredekebb oldaldeszkájú nyergüket a ló nyakához közelebb raktak. így lovaglás közben sikerült lecsökkenteni a folytonos rázkódást és lábmunkát, s csak a ló 1/2 ütemű, kisebb mozgását érezték. 30 Ezzel szemben a szélesebb noi nyergeket (Soltszentimre, Szakony, de Gádoros is), melyek alacsonyabb állásúak voltak, a ló hátára helyezték. Mint fent láttuk, a hátsó kapák szerkezete valamennyi nyereg esetében nagyon közel all egymáshoz. Az elülső kapák felülete viszont csak az ezüstveretes nyergeknél volt erősen tagolt, a csontlapokkal borítottak esetében teljesen sima lehetett. A 11/49. SÍR NYEREGMARADVÁNYAI További karosi leletek arra világítanak rá, hogy bizonyos különbségek a férfi- és a noi nyergek között voltak, noha korántsem olyan mértékben, mint azt néhány kutató feltételezte. Adataim azt mutatják, hogy a női nyergek kapáinak arányai kissé eltértek a harcosok által használtakétól. 10. kép. 1-2 - Lószerszámveretek és nyeregtöredék a H/49, sírban A 11/49. sírban, rozettás lószerszámveretek mellett találtunk rá egy ezüstlemezekkel díszített női nyereg hátsó kapájának részletére (10. kép 1-2.). A 14 cm hosszú töredék a hátsó kápa középső harmadát alkotta. Felső ívén három széles, alsó ívén ugyancsak három keskenyebb ötszög alakú ezüstlemezt helyeztek el, melyek csúcsait félgombfejű ezüstszegekkel rögzítették. Hasonló szögek a lemezek között is voltak. Sajnos, a nyeregrészlet korántsem maradt fenn olyan kitűnő állapotban, mint a fentiekben részletesen tárgyalt társa, így csak bizonyos részadatok összevetésére nyílik lehetőségünk (6. kép). 29. Bálint Cs., 1974. 34-38.; Gavrilova, A. A. 1965 84-87 30. Bálint Cs., 191 A. 41. 119