A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

Herman OTTÓ ÉS REIZNER JÁNOS LEVELEZÉSE FARI IRÉN-KŐHEGYI MIHÁLY Herman Ottó a múlt század hetvenes éveinek derekán került először kapcsolatba Szegeddel, illetve a szegediekkel.

1 Amikor közéleti érdeklődése a politikai pálya felé vonzotta, és a Függetlenségi Párt fölléptette az 1879-es pót választáson, már volt ugyan némi ismeretsége a városban, de népszerűségét ez a Szeged képviseletében eltöltött nyolc év alapozta meg, és ez egész pályáján elkísérte.

2 Reizner Jánossal folytatott levelezése azonban nem a politikust, hanem a tudóst állítja elénk, amelyekben munkamódszerére, műveinek születési körülményeire kapunk fontos adatokat. A levelek címzettje, Reizner János, előbb a szegedi tisztviselői kar egyik vezető embere: 1875-82 között főjegyző, majd 1882. július 16-ától a Somogyi Könyvtár könyvtárnoka.

3 Ismert volt történelmi érdeklődése, levéltári és könyvtári kutatásban való jártassága. Néhány, főleg Szeged történetére vonatkozó közleménye már kinevezése előtt megjelent.

4 Á könyvtáralapító Somogyi Károly esztergomi kanonok választása talán ezért esett éppen rá.

5 Hivatalba lépésekor a könyvtár állománya még csak részben volt Szegeden, a leszállítás, rendezés, katalogizálás nagyrészt Reizner Jánosra hárult. A nagyközönségnek 1883. október 16-án adták át a könyvtárat, tehát nagyjából abban az időben, amikor kettejük levelezése elkezdődött. Az itt közzétett levelek fogalmazványai a Somogyi Könyvtár irattárában vannak. Ezek jó része az eredeti Herman-le vélek hátoldalára íródott. Tíz tisztázott és elküldött Reizner-levelet a Magyar Tudományos Akadémiai könyvtárnak kézirattára, kettőt 1. Hogy mikor ismerkedett meg Herman Ottó Reizner Jánossal, azt pontosan nem tudjuk, csak gyanítjuk. Az 1876-os országos iparkiállítás színhelyéül Szegedet választották, s rendezésével Hermant bízták meg. A rendezőség elnöke az a Bakay Nándor volt, aki szegedi kötelesként az 1874-es apatini kiállításon már szerepelt munkáival, s itt megismerkedett Herman Ottóval, aki természetesen ezt a kiállítást is rendezte. Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája a végső kudarcig. Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1978. 265-293. - A szegedi kiállítás végrehajtó bizottságának jegyzője Reizner János volt. Herman Ottó: A szegedi „nagy napok". Vasárnapi Újság, 1876. szeptember 10., 579-580. lap. Hindy Árpád: A szegedi országos kiállítás. Vasárnapi Újság, 1876. szeptember 10., 581-583. lap. 2. Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860-1918. Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1984. 161-252. 3. Péter László szerk.: A Somogyi-Könyvtár száz éve. Könyvtártörténeti tanulmányok. Szeged, 1984. 33. 4. Felsorolásuk Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1906. XI. 743-747. Reizner János munkásságáról nem született még átfogó monográfia. Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964-65/1 3-15. 5. Somogyi Károlyról Móra Ferenc: Szent ember vagy a könyvek és virágok embere. Szegedi tulipántos láda. II. 49-63. 281