A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

19. kép. A kápolna karzatán meglévő kettős grófi címer és kapualját talán a nagyobb járművek áthajtásához bedöntötték. 1960 táján - a helyiek elbeszélése szerint - a tsz traktorosa fogadásból - drótkötelet hurkolva az udvari árkádsor pilléreire - traktorával elhúzta és ledöntötte a teljes tornácot. Az 1960-as évek elején a kastélyt teljesen elhordták, de 1980 táján a kútházat, majd a kápolnát is tatarozták. Az épületegyüttest korábbi ép állapotában egy 1941-ben készült amatőr felvételen tudjuk bemutatni (12. kép). Ugyanekkor készült a hajdani gazdasági épület támpillérekkel megerősített hátsó oldaláról a 13. kép. A14. kép a még ma is meglévő kútházat mutatja be, a 15. kép a kápolnát távlatból ábrázolja, de bemutatja az épületegyüttesből az 1950-es években még fennállott építmények távlati képét, háttérben a Várheggyel. A 16. kép ugyanazon időszakban a gazdasági épületek részletét mutatja be, míg a 17. felvétel az árkádos udvari tornácból mutat be 1960-ban még meglévő részleteket. A 15-17. képekkel bemutatott részek már 30 éve szétbontásra, elhordásra kerültek, s ma már csak a 18. és 19. képen bemutatott kápolna és annak stukkódíszes, címeres karzatrészlete olyan, amely nemcsak emlékeztet a hajdani részletekre, hanem - a kútházzal együtt - még megtekinthető, s továbbra is védelmet érdemel és igényel! A kápolnát ugyanis a II. világháború után nem bontották le, de évtizedeken keresztül termény tárolására használták. Azt, hogy mennyire nem volt ismert a cserépi uradalmi épületek helyzete, sorsa, s mennyire érdektelen volt a lakosság és vállalatok sora - az ismertetett romboláson, pusztításon túlmenően - mutatja az is, hogy bár 1984-ben készült Cserépváraljáról is egyszerűsített rendezési terv, annak sem a rajzi munkarészeiben, sem a területet ismertető szöveges anyagában semminemű említés, de mégcsak utalás sincs arról, hogy azon a tájon milyen történeti emlékek vannak, illetve, hogy e tájon néhány évtizeddel ezelőtt még jelentős, 200 évnél hosszabb időszakot megélt műemléki, agrártörténeti értékű épületegyüttes állott, sőt egyes értékes részeiben még áll ma is! 69