A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
S.KOÓS Judit: Kora bronzkori településnyomok Mezőcsát-Oroszdombon
6. Belül szürke, kívül barna, széles szalagfül textilmintával díszítve (1. t. 6). 7. Szürke, közepes kidolgozású, ívelt falú, függőleges seprűzéssel díszített oldaltöredék (1. t. 7). 8. Belül szürke, kívül barna, jó minőségű, felületén alig észlelhető seprűzés nyomaival (1. t. 8). 9. Vörösre égetett, jó minőségű, vastag falú, seprűzött oldaltöredék (1. t. 9). 10. Szürkésbarna, jó minőségű, függőlegesen seprűzött felületű töredék (1. t. 10). 11. Belül szürke, kívül vörösesbarna, durván seprűzött felületű töredék (1. t. 11). 12. Világosbarna, jó minőségű, széles, lapos, textildíszes felületű szalagfül töredéke. A fülön keresztirányú, bevagdalt bordadísz (1. t. 12). 13. Sárgásbarna, jó minőségű, profilált aljtöredék, felületén mély bevagdalások (1. t. 13). 14. Szürkésbarna színű, vastag falú, textilmintával díszített oldaltöredék (1. t. 14). 15. Szürke, jó minőségű, élesen kihajló, ívelt peremtöredék, felületén fényezés nyomaival (2.1.1). 16. Szürke, jó minőségű, fényezett felületű, elvékonyodó falú, egyenesre levágott peremtöredék (2. t. 2). 17. Sárgásbarna, közepesen kidolgozott, ívelt falú, seprűzött díszű peremtöredék (2. t. 4). 18. Belül szürke, kívül vörösesbarna, durva kidolgozású, seprűdíszes töredék (2. t. 7). 19. Szürkésbarna színű, durva kidolgozású, függőlegesen seprűzött oldaltöredék (2. t. 9). 3. ásónyom (-45-60 cm) 20. Sárgásbarna, finom kidolgozású, fényezett felületű, vastag falú, elvékonyodó és élesen kihajló, bevagdalásokkal tagolt peremtöredék (2. t. 3). 21. Szürke, finom kidolgozású, fényezett felületű, élesen kihajló, elvékonyodó peremtöredék (2. t.5). 22. Barna színű, közepes kidolgozású, seprűzött díszű oldaltöredék (2. t. 6). 23. Világosbarna színű, közepes minőségű, seprűzött díszű oldaltöredék (2. t. 8). 24. Világosbarna, közepes minőségű, mélyen seprűzött töredék (2. t. 10). 1. gödör 25. Szürke színű, közepes minőségű, ívelt falú, elvékonyodó peremtöredék, függőleges seprűzéssel díszítve (3. t. 1). 26. Belül szürke, kívül világosbarna, finom kidolgozású, élesen kihajló peremtöredék (3. t. 2). 27. Világosbarna, fényezett felületű, tölcséres szájú peremtöredék (3. t. 3). 28. Vörösesbarna, textildíszes szalagfültöredék (3. t. 4). 29. Szürke színű, vastag falú, durva kidolgozású, seprűdíszes töredék (3. t. 5). 30. Belül szürke, kívül vörösesbarna színű, textilmintával díszített oldaltöredék (3. t. 6). 31. Belül világosbarna, kívül szürke, vastag falú, textildíszes töredék (3. t. 7). 32. Szürke-barna foltos, jó minőségű, sima felületű, profilált aljtöredék (3. t. 8). 33. Belül szürke, fényezett, .kívül vörösesbarna, durván seprűzött fenéktöredék (3. t. 9). 34. Belül szürke, kívül sárgásbarna színű, seprűzött felületű, profilált aljtöredék (3. t. 10). Az ásatás folyamán előkerült kerámiaanyag eléggé egyöntetűnek tűnik. A cserepek nagy részét homokkal vagy apró kaviccsal soványított agyagból készítették, felületüket a legtöbb esetben durva, mély seprűzéssel, illetve textilmintával díszítették. Felismerhetőek a hatvani kultúra egyes edénytípusai, így az általános formát képviselő fazekak egyenes vagy kihajló peremű, profilált aljú változatai (1. t. 3, 13, 2. t. 4, 3. t. 1, 8-10). Kis csupor töredékei lehettek az 1. t. 1, és a 2. t. 5 darabjai, míg az 1.1. 2, 4 és a 2. t. 2, talán korsókhoz tartozhattak. Néhány élesen kihajló peremtöredékben a kultúra egy-egy jellegzetes táltípusának részletét véltük felfedezni, mint pl. 1. t. 5,2. t. 3, 3. t. 2. A hatvani kultúra talán legfontosabb edénytípusai az amforák, melyek a kultúra életének végéig fellelhetőek. Tölcséres szájú peremtöredéke az 1. gödörben fordult elő (3. t. 3). A textildíszes szalagfülek is minden valószínűség szerint az előző edénytípus egy-egy példányán lehettek (1. t. 6, 9, 3. t. 4). A söprűs, ill. textilmintával díszített oldaltöredékek a kis- és nagyméretű fazekakhoz, csészékhez, csuprokhoz, tálakhoz és amforákhoz egyaránt tartozhattak (1. t. 7-11,14, 2. t. 6-10, 3. t. 5-7). 4 Az 1. ásónyom 4. A leletanyag összetétele, jellege nem ad módot részletes analízisre, így a töredékeket Kalicz Nándor monografikus feldolgozása, valamint ásatási megfigyelései segítségével határoztuk meg. Ehhez 1. Kalicz N., 1968. 149-153.; uő. 1984. 196-198. LII-LV. táblák. s 6